Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
44 könyv 1658-1668. A jegyzőkönyvet Belitzky János gyűjtötte be a Sopron Megyei Levéltárba, valószlnűsíthetőleg a II. világháborús hadiesemények során tűnt el, vagy pusztult el. IRODALOM: VANYÓ 1976. 11. Nárai, 1676. április 24. körül Nárai (Vas vm.) község igazgatási, legeltetési és erdőrendtartása A Szombathely közelében fekvő Nárai helységben a XVII. században református egytelkes nemesek éltek Egyházközségük a Kiskomáromi Egyházmegyéhez tartozott. Első név szerint ismert lelkészük Bereczky Péter (1630) volt.'84 Rendtartásuk szövegét Vas vártnegye XVlll. századi jegyzőkönyve átiratban őrizte meg. A nárai nemesek a közös megegyezéssel elfogadott rentartásuk (puncta sive articulos) hiteles bizonyságlevél formában történő kiadására Orosztonyi Mihályt és Kerekes Pétert küldték Szombathelyre, akik a maguk és a többi lakos és birtokos nevében (in suis, et caeterorum universorum nbiliurn, incolarum, et inhabitatorium possessionis Nárai ... nominibus) megerősítésre benyújtották statútumaikat. A bizonyságlevelet Vas megye 1676. május 6-án Szombathelyen tartott közgyűlésén (congregatio generalis) Káldi Péter és Enyedi János alispánok, Bezerédi Zsigmond szolgabíró, Jakab Pál szolgabíró, Magyarossi Pál szolgabíró, Körmendi Péter szolgabíró és Szabó Ádám esküdt kezük aláírásával hitelesítették. Az oklevelet Tallián István a vármegyei törvényszék jegyzője olvasta fel és adta ki. A helyi ön- kormányzat élén a vajda áll, akinek munkáját az esküdtek és a kisbíró segíik. Mi, nárai nemes személyek, Vas Vámügyében lévők, adgyuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik; hogy közönséges 85 egygyező akaratbúl attuk bé kezünket Némái Mártonnak, úgymint az egész falu consensussábul válosztott vajdánknak, úgymint: Fias (Z)sigmond, N[emes] Vas Vármegye esküttye, Kerekes Péter, Orosztonyi Mihály, Nárai Ferecz, Nárai László, Basó Ferencz, Nárai Mihály, Lóránt Mihály, Szabó János, öregbik Szabó Márton, ifjabbik Szabó Márton, Parti István, Lengyel János, Ivánchi István, Léránt György, Nárai András, ifjabbik Parti Gergőly, min(d)nyájan Náraiban lakozó nemes, és nemtelenek, a kik vagy[gy]unk, végesztük ezt ezer hatszáz hetvenhat esztendőben, Szent György nap tájban, látván közöttünk való sok fogyatkozásokat, és gondviseletlenségek miátt mezőnkbélí kévés számú jószágunknak ell tűrhetetlen való kárát, N. Enyédi János v[ice] ispány urunk v[ice] ispányságában, és szolga bíró Magyarosi Ádám bíróságában, hogy ez levelünkben meg íratott punctomokat tizenkét forént bírságh alatt meg tartyuk, ntíglen élünk, és maradékink felöl is evictiot* 185 186 veszünk. Melly punctomokat, ha kik nárai nemes, vagy nemtelen személyek közül meg nem állana, fő szolga bíró urunk, v[ice] ispány urunknak akarattyábul, sine exmíssione comitatus187 188 közinkben jővén, a tizenkét forintott a repellensen avagy végezésünknek meg nem állóján, meg vegyék minden ok vetetlen, mellynek fele légyen az executoré1 , fele a falué közönségessen. A punctumok pedig rend szerént ezek: IS“ THURY 1998. 1. 243., 280. 185 A szövegben ilt és a következőkben a hosszú ékezettel írt magánhangzókat (pl. közönséges) mai rövid magánhangzós alakban írjuk át, az eredetileg rövid magánhangzóval írt szavakat (pl. biró), valamint a tulajdon- és keresztneveket szintén mai helyesírás szerint közöljük. 186 • . . , evictiot = kezességet 187 a vármegye kiküldetése nélkül, ti: a vármegye külön végzése nélkül 188 végrehajtóé
