Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
34 láthattyák, ha mi jót föll találnak, úgy mint egyházi rend dolga, csordások dolga, es éj(j)el őrző pásztor dolga. FORRÁS: Vas Megyei Levéltár IV. 1. b. Vas Vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1722. június 1. közgyűlés, sz. n. (14. csomó). Közölte Benczik Gyula: A 17. századi községi statútumokról. In: Comitatus VI (1996), 4. sz. 63-66. IRODALOM: BENCZIK 1996. 6. 1642. január 10. Kisviilcsej (Sopron vm.) falutörvények Kisvölcsej (ma Völcsej) nagy határú kisközség a Répcemellékén, a történeti Sopron megyében. 1631-ben Völcsej evangélikus falu, Basztifaluval és Gógánfaluval együtt Egyházasfalu fiókegyháza. Az anyaközségben prédikátor és tanító működik. A községi önkormányzat élén a céhmester áll. 1840 táján a nemes községben 877 római katolikus és 4 izraelita lakik, köztük sok az iparos (csizmadia). Határában jó minőségű búza teremd8 Anno 1642. Die 10 Januarii. Mivel a hol jó rend tartás ninczen, ot(t) a gazda embereknek haszontalan (a) fára(d)tságha, hogy azért majorsághokban akár menetelmek lehessen, mi hogy az Kis Völchei nemesség és polgárságh, magunk szabad akarattya szerint tettünk illyen végezést Choi Imre ché mesterségében88 89. 1. Mikor a ché mester a falu dolgában gyűlést90 hirdet /a kit házánál ér a hírdettéssel/ maga /el nem megy/91 vagy emberét a gyűlésben be nem bocsáttya, d(énár) 33 a büntetése, hanem a kinek oly elmulhatatlan dolga volna, akkor tartozik a ché mesternek tuttára adni, és altul botsánatot kérni. 2. A rétségh és a vetés, mint eöszi és tavaszi, aszerint a répa vetés mint addig92 93 tilos lévén, míg be nem kel a földéiül, ha ki szántszándékbul benne őriz, f(orint) 4 (a) bírságba. Ha szaladásképpen találtatik rajta, tartozik kedvet keresni a falunál. 3. A mikor (...)” tilost tesz, a szántó marhának, oda az (...) és a falu híre nélkül vonó marháját reá hatya, f[orint] 4 a bírságha. A szerint a juhoknak és apró marháknak, melly büntetéseket a falu akarattyábul a ché mester vehesse[n] /meg/94 az ollyan szó fogadatlanon, és a mire a falu akarja, arra fordíttassék, mint egyik, másik. 4. A marhát a kárban látván, vagy hajtják be, vagy nem, a mint hogy néha be sem hajthatni, a ki kaiban láttya, tartozik a ché mesternek be mondani, és a ché mester vegye el f[orintban] 4 záloghot.95 Aki nem enged neki, a falu tartozik melléje állani és eleget tétetni. 88 THURY 1907. 54., FÉNYES 1847. 284. 89 A szövegben következetesen a ehe mester alakot használják. 90 helyesen: gyűlést 91 a zárójeles rész sor feletti betoldás 92 helyesen: mindaddig 93 Az irat szakadozottsága miatt a mondat csak részben olvasható, egy sor szöveg teljesen hiányzik. Ezt jelzi a két zárójel. 94 A zárójeles rész sor feletti betoldás. A céhmester 4 ft értékig vehet zálogot a kártevőtől. A „záloghot” helyett eredetile „birsághát”, áthúzva.
