Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
II. A vármegyék nemesi községekre vonatkozó szabályrendeletei
120 3- o: A nemes helységek elöljárósága éppen minden haszon, és jutalom nélkül való terhes hivataly ne légyen, hanem az elöljárók a köz jóért való buzgó fáradozások[na]k valamely jutáiymát vegyék, szükséges, hogy a helységnek tehetőségéhez köz jövedelmeihez egyszersmind pedig a foglalatosságnak terhéhez alkalmaztatott bizonyos és állandó fizetés azoknak rendeltessen, mely ezen statútumok bé hozássával tartandó első gyülekezetben622 a helységnek köz tanátskozás és végzés által fog meg határoztattni; szükséges továbbá, hogy a hadnagy mellé egy bizonyos ember, akár mely nevezet alatt, de bizonyos fizetéssel rendeltessen, aki a hadnagynak párántsolatjára mindenkor készen lévén, annak egyedül a hivatalos dolgai tellyesítíssíben szolgálatára légyen. 4- o: A mely helységekben kevés számú n[eme]s és tulajdon jószágaikon lakozó birtokosok lévén, eddig minden elöljáró nélkül voltak, és jelen való képpen is egyik a másiktul függeni nem akarván, magok közt hadnagyot válosztani nem tudnának, ott a járásbeli szolga bíró úr hn^egy alkalmatos személyt elöljárónak ki nevezni, avagy pedig ha a környül állások 2 engedik a közelebb n[eme]s helységgel fognak az elöljáróságra nézve öszve kaptsoltatni, ahol pedig a helységnek nagyobb része jobbágyságbul állván, eddig a helységbéli kevés számú n[eme]s birtokosok a jobbágysággal közössen tartották gyűléseket, és tanátskozásaikat, tovább is, ezen régi rend tartás mellett meg hagyattnak, azon feli tétellel, hogy a paraszt község, a hol a n[eme]s birtokosok is laknak, ezeknek meg hal(l)gatása, és meg egyezések nélkül a nemességet is illető valamely végzést ne tegyenek, és a n[eme]s birtokost a járásbelí szfolga] bíró úrnak hozzá járulása nélkül meg büntettni, avagy más erőszakot ellenek el követni ne merészeljenek. 5- o: A törvényes móddal válosztott, és meg hiteztetett hadnagynak kötelessége lészen az elölj áróságot válosztó gyűlésen kívül, melynek ideje az első czikkelyben már meg határozva lévén, arra különös meg hívás nem is kívántatik, valahányszor a szükség, és környülállások kívánnyák, gyűlést tartani, melyrül nem tsak a helyben lévő, hanem a külső birtokosokat is, jobbágyaik, zsellérjeik, cselédjeik, vagy más evígett rendelt embereik által jó előre tudósséttani kelletik, azért a külső birtokos, há a gyűlésbéli tanátskozásokban személessen meg jelenni, és részt venni kíván, köteles oly embert tartani a helységben, aki őtet, a ki hirdetett gyűlés napjárul tudósétsa; az hadnagynak tsak az lévén kötelessége, hogy a gyűlés idejét ház sorban az esküdt vagy tizedes által minden birtokosnak be jelentesse. Ezen gyűlésekben köz tanátskozással és értelemmel fognak a helységnek míndennémű közönséges, akár belső rendtartást, akár a köz gazdaságot, jövedelmeket, és ki adásokat illető dolgai, és pedig a midőn a jelen lévő birtokosok vélekedéseikben külömböznek, a voksok többsége szerént el intéztettni a helységnek szolgái, úgymint a tizedesek, vagy kiss hadnagyok, éjjeli őrök, mező, és erdő kerülők, és minden féle pásztorok feli vétettni, avagy az előbbiek meg tartatni, legelő tiltatni és szabadét(t)attni, a közönséget illető szükséges munkák és épéttések, és a N[eme]s V[árme]gyének végzései, mellyek meg tartás vígett a községnek ki adattnak, ki hírdettettni. Ezen gyűlésnek rendelései igen rövideden, * 24 de még is értelmessel! feli fognak jegyeztettük szükséges azért, hogy minden helységnek bé kötött jegyző könyve légyen, amelyben a tartatott gyűlés napja, és a jelen lívők, azután pedig minden végzések bé irattassanak, minden gyűlésnek végzésseit a hadnagy, esküdtek, és a jegyző alá írni fogják, mely protocollumot az alá írás és gyűlés el oszlása után meg változtatná, úgymint abbul valamit kitörülni, vagy hozzá írni, az okozott ' ti. az első közgyűlésen 623 ti. körülmények 024 rövideden = röviden, tömören
