Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)

II. A vármegyék nemesi községekre vonatkozó szabályrendeletei

114 Negyedszer: Minden curialis, és külső haszonvételeknek addig, méglen a törvényes egyesség, vagy is proportio608 bé nem hozattatik, minden birtokosok között közösseknek lenni kelletik, a végett, azok közül, akár az nagyobb, vagy kisebb birtokos légyen, és az helyben, vagy helységen kívül lakjék is, senkit sem az mér­tékletes fajézásban /mellyel tudniillik a többi ott lévő birtokosok is élnek/ ide még is nem értvén az külső, vagy is vidéki birtokosokat, kik eránt az proportio bé hozá­sáig, az erdőknek conservatiója végett az előbbi, és régi szokást, a maga minémüségében meghagyni szükséges /sem pedig tulajdon marháikhoz képest való legeltetésben, és makkoltatásban háborgatni szabad nem lészen/ 4 forént büntetés alatt, melly büntetés minden ollyatin háborgatásban egyet értő, s akár az helység­ben, akár azon kívül lakozó, és külső birtokoson is minden pörlekedés nélkül a kerületbéli szolga bíró által különössen meg vetessen; az ollyatin büntetés meg vételében ellentállók pedig, mint a jó rendtartásnak, és köz rendelésnek tzáfolói és megvetőji, a szolga bíró eleiben rövid processussal609 citáltatván610 611, a nemessek ugyan 12 forintoknak le fizetésére, a nemtelenek pedig annyi pálca ütéseknek ki állására, az költségek és károk megtéríttésén felül minden mentség, és törvényes fogások félre tételével ítéltessenek; a processus minazonáltal executío előtt a N[emes] Vármegye Törvény Székére a szükséges meg vi(z)sgálás végett bé hozattassék, és az által hozatandó végzés szerint azonnal exequáltassanak. Ötödször: Közös haszonvételeket, úgymint mészárszék, korcsmáltatás, makkoltatás, és gubatsból bé vett közös jövedelmeket, vagy censusban kiadott legeltetőknek árendáját, úgy szintén a büntetésekből bé venni szokott pénzeket, mint némelly községeknél szokásban vetetett, meg innya, vagy akár melly szín alatt tettszések szerint a birtokosoknak el költeni szabad nem lészen, hanem szükséges fog lenni, hogy a nemes öreg eskütt az ollyatin közös jövedelmekről számadozzon, és azt minden esztendő végén minden birtokosnak, úgy az első, vagy is potior compossessoroknak is jelenlétekben a szükséges meg vi(z)sgálás végett be adgya, és ha ezen kötelességét el mulasztaná, a feő birtokosoknak jelentésére a járásbéli szolga bíró a számadásának bé adására kényszeríttse; mellyet ha tellyesétteni még is el mulasztaná, magistratualiter citáltassék,612 és az okozott károknak meg térittésére szoréttassék. Továbbá, hogy a község cassájáből másra önként semmit nem fordéttson, hanem a mellyek minden birtokosoknak hasznára szolgálnak, s azt is tsupán a köz gyülekezet intézéséből, és rendeléséből. így tehát ennekutánna minden illyetin jövedelmeknek evésekben, ivásokban, és dobzódásokban való elköltése; úgy szinte a kártételek esetében a borban való bünte­tés szorossan el tiltattik, az önként értetődvén: hogy akárnak betsüllésében fárado- zók /kik háromnál többen ne legyenek/ a magok mértékletes jutalmát, melly ezen időben 18 kraiczárokban fog állani, meg vehessék. Továbbá Hatodszor: A köz gyülekezetben köteles minden birtokos, a ki hivattatik, vagy a ma­ga, vagy általa rendelendő embere által a cassában fizetendő 4 forint büntetés alatt megjelenni, és ollyatén gyülekezetben a fő, vagy is potior birtokosok, (ám)bátor azok a helységben nem lakoznának is, vagy személlyek szerint, vagy embereik által 608 Arányosítás, melyet arányosítási per útján hajlottak végre. 609 gyors lefolyású perrel 610 idéztetnek 611 előkelőbb közbírtokosoknak 612 hivatalosan megidéztessék

Next

/
Oldalképek
Tartalom