Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

HUDI József: A pápai kaszinók 1848-49-ben

irányította, melyet titkos szavazással választottak. Az egyesületet a rend fenntartására „köri szolgát” is alkalmazott. Az egyesület fenntartását évi 5 pengőforint részvénydíj (tagdíj) biztosította. Ezen felül egyéni támogatásokra, bálok bevételeire is számítottak.?0

A Kör évente három rendes közgyűlést tartott: január első vasárnapján megejtették a tisztújítást, június első és november első vasárnapján döntöttek az egyesület működését, fenntartását szolgáló kérdésekről és a tagfelvételről. A tagok felvételét a választmány vagy egy tag terjesztette elő, a közgyűlés csakis titkos szavazással fogadta vagy' utasította el. A tanárok javaslatára a „tanuló ifjak” is rendes tagok lehettek, de helybeli tanulót vendégként az egyesületbe nem vihettek magukkal. (A felnőtt tagok vendégként idegeneket is bevihettek a Körbe.)

Vagyonjogi kérdésekben szavazattöbséggel (jelenlevők 50 %-a +1 fő) döntöttek, megszüntetését gyakorlatilag lehetetlenné tették, mivel törvényben rögzítették, hogy ha a tagok V4 része a fönnmaradás mellett dönt, akkor az egyesület fennmarad, teljes vagyonát a maradó tagság kapja meg (18491X1. te.). Az elfogadott törvényeket - a XI. törvénycikk kivételével - a novemberi rendszeres közgyűlés csak kétharmados szavazattöbbséggel változtathatta meg.

Az egyesület működésében fontos elv volt a nyilvánosság: a tisztségviselők és tagok betűrendes névsorát a teremben kifüggesztették, a választmányi ülés időpontját két nappal korábban szintén kifüggesztéssel kihirdették, hogy a tagok azon tanácskozási joggal részt vehessenek. A testületi ülések közérdekű végzéseit az ülések után szintén publikálták.

A törvények és rendeletek a polgári önfegyelem erősítését szolgálták. Ennek számos módja volt. A vendégeket bevezető tagokról és vendégeikről vendégkönyvet vezettek; így tudták ellenőrizni, hogy a vendég - külön engedély nélkül -15 napnál tovább ne látogathassa a kört.

Az egyesületben folyó társasági életet az egyenlőségen alapuló polgári etikett szabályozta. A tagoknak gondosan ügyelniük kellett arra, hogy illendően viselkedjenek, másoknak kellemetlenséget ne okozzanak, szóval vagy cselekedettel meg ne sértsenek. Az illetlenül viselkedőket a választmányi tagok, vagy azok hiányában az egyesületi tagok rendre utasították, s ha ez

7° A Pápai Kör 1849-re kiadott évkönyvében fennmaradt egy nyomtatott egylapos, díszes keretbe foglalt Táncrend, amely függőleges oszlopban a következőket tartalmazza: „Induló. 1) Csárdás. 2) Vigadó. 3) Francia. 4) Kör. 5) Keringő. 6) Társalgó. 7) Francia. 8) Lengyel. Szünóra. 9) Vigadó. 10) Kör. 11) Francia. 12) Társalgó. 13) Sortánc. 14) Francia. 15) Kör. 16) Csárdás. Induló.”-89-