Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
HUDI József: A pápai kaszinók 1848-49-ben
A korábban hatalmat birtokló polgárság reprezentatív testületé, az ún. fegyveres polgárság május 26-27-én beolvadt a karhatalmi-honvédelmi feladattal újonnan felállított nemzetőrségbe.^ A politikai hatalomgyakorlást népképviseleti alapon szervezték át. A törvényekben meghatározott műveltségi és vagyoni cenzus alapján nőtt a választópolgárok száma, akik június 16-án megválasztották - a város történetében először - a polgármestert, Willax Antal (1794-1875) tímármestert, a 12 tagú tanácsot és 83 tagú képviselőtestületet, június 26-án pedig Vermes Illés (1806-1875) uradalmi ügyész személyében a város első országgyűlési képviselőjét. *4 A változásokat rosszalló szemtanú szerint a választások után „majd minden ember tulajdonképpen hivatását elhagyván a politika bizonytalan terére lépett.”^ A Pápai Kaszinó 1847-ben 3, 1848-ban 2 alkalommal tartott közgyűlést. Ezt megelőzőleg a választmány ülésezett, hogy a döntéseket előkészítse. A közgyűlési jegyzőkönyvek szűkszavú bejegyzéseiből megismerjük, milyen körülmények között működött a serdülőkorba lépett egyesület. 1847-ben Rába Antal igazgató, Vélsz Károly aligazgató, Horváth Pál pénztárnok, Fördős György levéltárnok, Somody József jegyző, Tímár Elek ügyviselő (ügyvéd) a választmányi tagok segítségével irányították az egyesületet. Az évi első tisztújító közgyűlésen Királyföldi Péter táblabírót és Soos Dániel kereskedőt titkos szavazással, általános szótöbbséggel vették fel az egyesület tagjává.* 16 * A közgyűlés döntött a kaszinó előtt álló Fő téri lámpa fenntartásáról. Általában a szomszédos kereskedőket kérték fel arra, hogy ingyen biztosítsák az olajat, hogy az egyesületnek csak a lámpagyújtogatót kelljen fizetnie.1? A testület gondoskodott arról, hogy7 a tisztségviselők vagy a tagok különféle tartozásukat '3 MOLNÁR András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18/1986. Veszprém, 1987.477-490., az összeolvadásról 485. HUDI József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből. Pápai református Gyűjtemények, [Veszprém], 2001. 72-73. 1848-ban Pápa - Veszprémmel szemben - önálló választókerületet képezett. Vermes életrajzát közöltük: PALMÁNY Béla (szerk.): Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Magyar Országgyűlés, Bp., 2002.939-940. ‘5 HERMANN István: Plosszer Ferenc káplán feljegyzései 1848-1849-ről a pápai Szent István Római Katolikus Plébánia historia domusában. Pápa, 1998. 41. (Jókai Füzetek 21.) 16 DREL A Pápai Kaszinó iratai. Casinói közgyűlések jegyzőkönyve, 4/1847. (1.3.) sz.: Új tagok felvétele. ‘7 DREL A Pápai Kaszinó iratai. Casinói közgyűlések jegyzőkönyve, 3/1847. (1.3.) sz.: Bermüller József kereskedő, kaszinói tag felkérése Szalay Alajos lámpagyújtogató rendszeres ellenőrzésére.-79-
