Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
DÉKÁNY Endre: A „tiszteletes és tudós” lelkipásztor - ma
végtelelenek keresztútján áll: a végtelenül kicsiny atomi világ és a végtelenül nagy univerzum feszültségében él. Ebben a helyzetben nagyon is érthető, hogy manapság a bibliai teremtéstörténet, és általában a bibliai világkép a támadások középpontjában áll. Az is érthető, hogy keresztyén emberek hite is beleütközött, sőt sok esetben össze is törött rajta. Nem csodálom. Ha ugyanis valaki a Bibliát természettudományos kézikönyvnek tekinti, és azt gondolja, hogy Isten a Bibliában kozmológiai, geológiai paleontológiái és egyéb ismereteket akart közölni az emberiséggel, könnyen eljuthat olyan furcsa „eredményre” mint a 17. században egy Lightfoot nevű angol „tudós”, aki szerint Isten az embert Krisztus előtt 4004-ben, október 26-án reggel 9 órakor teremtette... A Biblia azonban nem természettudományos kézikönyv. Ez olyan alapvető tény, amit minden igehirdetőnek nagyon világosan kell látnia. A Biblia írói a saját koruk világképének a keretei között mondták el a rájuk bízott isteni üzenetet. Mi azonban nem a Biblia valóban túlhaladott, valóban elavult világképéhez ragaszkodunk, hanem a Biblián keresztül ma is megszólaló isteni üzenetre figyelünk. Nem rekedünk tehát meg a Biblia korhoz kötött világképénél, hanem a mai, korszerű világkép keretei között hirdetjük örök üzenetét. Hiszen a Biblia sem áll szemben a mindenkori tudománnyal. Éspedig egyszerűen azért, mert a Biblia nem foglalkozik a tudománnyal. Meghagyja azt a tudósoknak. Az az ő területük. A Biblia nem akadályozza a tudóst a világ szabad tanulmányozásában, különböző tudományos problémák megoldásában. És közben a Biblia egészen mással foglalkozik. Vajon mivel? Gondoljunk ismét a teremtéstörténetre. Vegyük észre, hogy a régi világkép keretei között itt nem is annyira a teremtésről van szó, sokkal inkább a világ Teremtőjéről: Istenről. Nos, pontosan ez a Biblia mondanivalója: nem a világ - ezzel a tudomány foglalkozik -, hanem Isten. Vagyis a bibliai teremtéstörténet nem tudományos leírás, hanem hitvallás. Természetesen az akkori világkép keretei között elmondott hitvallás. Hitvallás arról az Istenről, akinek a megismeréséhez az emberi értelem nem elegendő. Itt valami egészen más megismerési lehetőségre van szükség. Ezt az egészen mást fejezi ki a Biblia ezzel a szóval: hit. A tudás és a hit azonban nem egymással szemben, hanem egymás mellett állnak: a tudás az immanens világra (a látható világra), a hit a transzcendens világra (a láthatatlan világra) vonatkozik. Éppen ezért a keresztyén embernek teljes joga van a tudáshoz, és ugyanolyan teljes joga van a hithez. A mai-35-
