Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

SEBŐ József: A magyar Novalis: Ányos Pál

Miilyen gyönyörűség fáknak árnyékában Akkor mulatozni Napéák karjában,

S az ifjú természet kegyes illattyában Virág okát fonni fillisnek hajában.

Az antik világ istenei közül számára különösen a vadon természet és az erdők védője, Diána kedves.

Bakony erdejének siess rejtekében,

Hol magát Diána mulatja székében.

Meg ne rettenj pedig hófúvásoktól,

Vagy letörő ágak csattogásoktól.

Vagy szomorú baglyok huhogatásától.

(Bátyjának, Faiszi Ányos Jánosnak. Buda, 1778. jan. 19.)

Másutt a Bakony szinte Gaiaval, a földanyával azonosul:

Bakony erdejének szállottam keblére, hol kedvemet érzem teljes mértékben.

(Kapitány Barcsainak, 1780)

A halál előérzetével beárnyékolt életének a Bakony volt a menedéke. Itt találta meg a magyar Árkádiát.

Ezer a bakonyi élet boldogsága...

Elég, ha kívánnám, ott lenne halálom!

Megadatott néki: Veszprém földjében nyugszik.

— 240 —