Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
PÁPAI SZABÓ György: „Az értől az óceánig...” Dr. Ravasz László emlékezete
amely most is aktuális sok mindenben. Kitér a Második Világháborúba sodródó ország helyzetére, a zsidókérdésre, a politikai viszonylatokra, illetve az 1945 utáni politikai-egyházpolitikai viszonyokra, amikor is megkezdődik az egyházak gettósítása, a nagy tekintélyű egyházi vezetők kiszorítása az egyház életéből (Mindszenti/ József bíboros érsek, Túróczi Zoltán evangélikus püspök stb.). De ez már eg}' új fejezet, új korszak, ami végül is 1956-hoz vezet. Az életében és a halála után született életrajzi összefoglalók egyértelműsítik: a századfordulón 18 éves Ravasz László a 20. század talán legnagyobb református személyisége volt. S valóban elmondhatjuk azt is, hogy az utolsó polihisztorok egyike volt. Kolozsváron bölcsészdoktori, Patakon teológiai magántanári képesítést szerez. 1907-ben már professzor Kolozsvárott, 25 évesen. A későbbi előadóknak nem vehetem el a kenyerét, de tény, hogy a teológiai és a humántudományok területén a teljesség elérését tartotta céljának, s tudósaként a bölcsészettudományoknak, a teológia számos ágának, irodalmi vénájú íróként, szerkesztőként, páratlan hatású közéleti emberként és hitszónokként ezt a teljességet el is érte. Mint országos és nemzetközi hírű igehirdető a református prédikációt - hasonlóan a 16. századi reformátorokhoz (Heltai Gáspár, Károli Gáspár stb.), és a 17. századi nagy elődökhöz (Szenei Molnár, Alvinczi Péter, s a reformátusnak született s katolikussá lett Pázmány Péter) a tartalom és a forma összhangjával, stílusa egyediségével, egyetemes igényességével azt örökre az irodalmi műfajok közé emelte. „Református Prohászkaként'’ is emlegették, ami jelzi a katolikusok megbecsülését. Stílusára, gondolkodására nem csekély hatással volt persze a kantiánizmus és a neokantiánizmus, s első renden Böhm Károly híres kolozsvári filozófus. Életének, életművének minden stációjáról nem szólhatok, ez részben későbbi előadók feladata ma. Kálvin téri lelkész és Dunamellék püspöke 1921 májusában a budapesti Kálvin téri gyülekezet megválasztja lelkipásztorának. Az 1921. október i-jén történt püspöki beiktatásáról, az elhangzó beszédekről külön kis füzet is megjelent 1921-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület kiadásában. Major Jéinos vallástanító lelkész, az Országos Gyorsíró Tanács tagja állította össze a 39 oldalas kis füzetet, amely tartalmazza Darányi Ignác főgondnok üdvözlő beszédét Ravasz Lászlóhoz, illetve Ravasz erre adott válaszát az egyházkerületi közgyűlésen. Darányi beszédét azzal kezdi, hogy tudatja: Ravasz Lászlót az egyházkerület a 335 érvényes szavazatból 208 szavazattal püspökké választotta. Vála— 211
