Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

NÉMETH Tamás: A halotti tor az egeraljai református gyülekezetben

üggyé válásáról”, „a gyászolók izolálódásáról” vagy „a közösségi, társadalmi hagyományok eltűnéséről” ír.2s Ugyanebben a tanulmányban olvashatjuk azt, hogy a halál, a gyász nemcsak az egyéni élet számára jelent kihívást, hanem a „társas lét szövetében is szakadást, sebet okoz.”26

Eszembe jut, hogy mit is éreztem én majd’ 10 ével ezelőtt, amikor részt vettem életem első halotti torán? S amit e dolgozat bevezetésében le is írtam, s ami a „helyszínen” még inkább megerősödött bennem? Mi lehet a halotti tor lényege?

A gyógyító közösség! A halál ejtette sebet - mind az egyéni, mind a közösségi lét szövetén - gyógyító közösség!

Ülök az autóban. Lassan végiggurulok Egeralja utcáin. Elmegyek a temető mellett. (Eszembe jut, hogy Dunántúlon régen sok helyen úgy nevezték, hogy „alvó falu.” Kifejezve ezzel, hogy a halottak is hozzánk tartoznak, a halál is része az életünknek.)

Elmegyek a házak mellett.

Besötétedett. Az autó lámpája megvilágítja a templom büszke, karcsú tornyát, majd mellette az iskola épületét. Ma Helytörténeti Gyűjtemény van benne... Eszembe jut Kari bácsi...

,A vén föld pedig forog tovább, mintha mi sem történt volna...” * 2

25 KÁRPÁTYÁgnes: Agyász szociológiája. Budapest, 2002. 3.

2<> Uo. 8.

— 208 —