Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

NÉMETH Tamás: A halotti tor az egeraljai református gyülekezetben

E dolgozatban ennek a titoknak szeretnék utánajárni. Hogy a halotti tor, mint a közösséget érintő temetési szokások (Pl. bejelentés, halottnézés, virrasztás, búcsúztatás, kikísérés stb.) sorában az utolsó állomás2 3 4 5, hogyan segít elvégezni ezt a feladatot, mondjuk így, a „kollektív gyászmunkát”, vagy a halál antropológiájának egyik legkitűnőbb ismerője, Kunt Ernő sza­vaival élve „a továbbélőket ért veszteség lehetőleg rugalmas feloldását...”3 A község „Ez a kis falu olyan régi, hogy már koránál fogva is érdemes vele foglalkoz­ni. ..”4 - írja Egeraljáról Szalóky, akinek egyébként abban is elévülhetetlen érdemei vannak, hogy a község visszakaphatta nevét 1991-ben, ugyanis ezt megelőzően, több mint négy évtizeden keresztül, a szomszédos Adorján­­házába olvasztották be. Az ősi nevét, amely nem Eger városáról kapta a nevét, ahogy az első hallásra tűnne, már földrajzi elhelyezkedéséből kifo­lyólag sem, hiszen Egeralja Pápától DNy-ra, a Marcal folyó mentén találha­tó, hanem egy fafajta, az égerfa nevéből. A falu ugyanis a hagyomány sze­rint égererdő tövébe épült. Az első írásos dokumentum 1375-ben tesz róla említést.s Egy 1488-ból szármázó összeírás szerint csak nemesek lakják. Ez a ne­mesi jelleg meghatározta a későbbi évszázadokat is: földesura sosem volt a falunak, „nemesi kutyabőrüket” féltve őrző nagygazdák és kisparasztok lakták. Hogy ez milyen kihatással van a jelenre? Az itt élő közel 300 ember mentalitásában ma is megfigyelhető a jó értelembe vett büszkeség, öntuda­tosság, ragaszkodnak hagyományaikhoz, s kellő gyanakvással tekintenek minden idegenre. E falunak is rengeteg történelmi vihart kellett átvészelni az évszázadok során: Pl. a török uralom során mindössze néhány ház maradt a községből. Vagy megemlíthetnénk az első világháborút, amelyben 27 egeraljai vesztet­te életét Doberdónál.6 Mégis talán a legfájóbb sebet az itteni emberek lelkén akkor ejtették, amikor 1949-ben egy belügyminiszteri rendelettel eltüntették Egeralja ne­vét Magyarország térképéről. 2 KUNT Ernő: Az utolsó átváltozás. Budapest, 1987.180. 3 KUNT Ernő: A halál tükrében. Budapest, 1981. 48. 4 SZALÓKY Károly: Egeralja rövid története. Veszprém, 1997. 7. 5 Uo. 7. 6 NAGY Lajos: Egeralja évszázadai Ajka, 2000.33., 54.-197-

Next

/
Oldalképek
Tartalom