Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
KÖBLÖS József: Szapolyai István nádor Pápán írott végrendelete
Héttoronyban halt meg.1? Orsolya hét évvel élte túl, amint arról a mai porvai plébániatemplomban, az egykori pálos kolostorban felállított síremléke tudósít.* 18 * A család felemelkedésében azonban ügyes birtok- és házassági politikájukat Kubinyi András nem érzi elegendő magyarázatnak. Feltűnő, hogy bár a Szapolyai fivérek részt vettek az 1467-es és az 1471-es Mátyás elleni öszszeesküvésben is, mégsem részesültek semmiféle büntetésben.^ Imre ugyan bárói méltóságot 1465-től kezdve kereken húsz évig nem kapott,20 a királyi tanács ülésein azonban szinte mindig jelen volt,21 sőt Mátyás többször is őt (nem pedig Guti Ország Mihályt, hűséges nádorát) nevezte ki helytartójának külföldi hadjáratai idején. Eszerint Imre mindvégig az uralkodó legbizalmasabb emberének számított.22 Végül Mihály halála után 1486-ban az ország második legnagyobb méltóságát, a nádorságot is elv Minderről Istvánffy krónikája tájékoztat. ISTVÁNFFY 1758. II. 19. ISTVÁNFFY 2001-2003. 76-77. 18 A síremlék felirata szerint 1500. március 7-én halt meg. A feliratot közli és a síremléket leírja: AUGUSZT 1879. 352. és AUGUSZT 1880. 220-221. A ma is látható vörösmárvány sírlap azonban két problémát is felvet. Az egyik a két férj sorrendje. A sírfelirat szerint Szapolyai Orsolya Perneszi Pál özvegye volt. Ezt Auguszt úgy értelmezi, hogy Perneszi a második férj volt, aki eszerint 1493 után, de még 1500 előtt vette feleségül Orsolyát, majd nem sokkal később meg is halt. AUGUSZT 1879. 352. Ennek azonban két dolog is ellentmond. Egyrészt nem valószínű, hogy egy báró özvegye másodszor egy köznemeshez menjen feleségül, másrészt forrásaink nem is tudnak 1493 és 1500 közt élt Perneszi Pálról. Az alnádorságot is viselt Pál - mint említettük - 1470-ben már halott volt, a szintén Pál nevet viselt unokájára pedig 1505-ös az első adat, és még 1525-ben is élt. Perneszi Pál fia Imrére lásd a 15. sz. jegyzet két utolsó oklevelét. Imre fia Pálra: 1503. szeptember 7. A somogyi konvent bizonyságlevele egy zálogosításról, ahol a kedvezményezettek Perneszi Imre fiai: Miklós, István és Pál. MÓL DL 46644. 1525. július 22. A fehérvári keresztes konvent jelentése egy birtokba iktatásról. A tanúk között említve Perneszi Pál és István ötvösi officiálisai. MOL DF 236695. A másik probléma a síremléken látható címer, melynek címeralakja egy hat küllős félkerékből kiemelkedő, kardot tartó páncélos kar. Ezt Auguszt részletesen leírja, és a Pernesziekének tartja. AUGUSZT 1880. 220. Ez azonban nem igaz! Címereslevelükre ugyan ő is hivatkozik, de a Perneszi-címer főalakja egy unikornis! 1439. június 5. Albert király címert adományoz Perneszi Pálnak és Péter fivérének, valamint atyafiainak: György fiai Mihálynak és Istvánnak. MÓL DL 13394- STRAUB 1987. 145, 244 (30. sz.). A problémát növeli, hogy a síremléken látható címer nem is a Szapolyai vagy a Derencsényi családé! Az előbbiek először felváltva használták fő címeralakként a farkast és az egyszarvút, majd a két elemet egyesítették, az utóbbiak fő címeralakja pedig a kétfejű sas. SIEBMACHER 1885-1892. Derencsényi és Szapolyay címszavak. így egyelőre ez a rejtély megoldatlanul maradt. *9 KUBINYI 1999b. 22. KUBINYI 2001.18, 64-65. 20 1466 és i486 között. FÜGEDI1970.153. 21 KUBINYI 1988.167. 22 FRAKNÓI 1896. 304. KUBINYI 1999b. 22. KUBINYI 2001. 18. KENYERES 1967- 1981. II. 707. — 127 —
