Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

KONCZ Pál: Adalékok Zsoldos György és Szép Miklós XVIII-XIX. századi pápai könyvkötők működéséhez

Adalékok Zsoldos György és Szép Miklós XVIII-XIX. századi pápai könyvkötők működéséhez

KONCZ PÁL

A kézművesség szép mesterségét, a könyvkötészetet Pápán űzők közül két olyan mester működésének nyomait törekszem bemutatni, akik a XVIII-XIX. század fordulóján polgártársai, céh-tagtársai1, atyafiai voltak egymásnak Pápán. Mindketten református kisnemesi identitással élő megbecsült tagjai a korabeli városi társadalomnak, ill. egyházuknak. Elsősorban kezük munkájának, azonosított készítményeiknek, ill. díszítőszerszám készletüknek bemutatása lehet cél, ugyanis a korszak helyi írott forrásai nagyrészt elpusztultak, ill. igen töredékesek.

Tevékenységük elsőrendűen a művelődést, a kultúrát szolgálta. Pápa katonai véghely múltjából magának szabad jogállapotot követelő mezőváros, amely ekkor az Eszterházy család Pápa-Ugod-Devecser uradalmának része. Olyan földesúri joghatóság alatt álló oppidum, amely királyi privilégiummal is dicsekedhetett s földesurával kötött örökös szerződésekben törekedett jogait megőrizni, ill. megerősíteni.1 2 3 A XVIII. század elejétől fogva felívelő növekedés során többvallású, többnemzetiségű, fejlett kézművesiparral gyarapodó várossá lett az uradalom jótékony hatású telepítéspolitikája révén. A végvári korszakban még javarészt protestáns lakosság többsége ekkor már katolikus, a reformátusok nyilvános vallásgyakorlása több, mint fél évszázados tiltás után csak II. József türelmi rendeletének (1781) végrehajtása során térhetett vissza nagy múltú Kollégiummal együtt a város falai közé.3 Az uradalmi adminisztráció, a Szent Ferenc rendi kolostorkönyvtár, a katolikus, evangélikus és református papság mellett a református iskolák tanárai és diákjai lehettek nagyobbrészt a könyvkötők megrendelői. E korszakban még a könyvkötők tevé1 Pápa könyvkötői a soproni céhhez tartoztak, míg a veszprémiek, várpalotaiak (a Bakonyon „inneniek”) a budai „céh-főládához”. KONCZ Pál: Könyvkötők a 18-19. századi Veszprém megyében. = Magyar Könyvszemle, 1992/4. 339., 342.

2 HUDI József: Pápa város önkormányzatai a 18. században (1730-1795). = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk.: KUBINYI András. Pápa, 1994. 289.

3 HUDI: i. m. 293-295.

—107