Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)
II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE
— 59 — nak látszott, nem vihetett keresztül. A professor részére külön lakást létesíteni sehogyse lehetett, a mi apró bajoknak lön forrásává. Ezért a professor a gymnasium emeletén lakott családjával együtt. Az egyhmegye a Gróf úrtól újabb telket kért e czélra, miután a főépület éjszaki s déli oldalán levő telek e czélra nem látszott alkalmasnak. Hosszas levelezés után a gróf felajánlott egy háztelket a mostani gymnásiumi épülettől átcllcnben fekvőt, ha ugyanakkor „az egyházmegye hajlandó lenne a legalsó Classisok tanítójának 36 f orintocskát s az átengedendő telek után évenként 4 frt. censust fizetni.“ A mi el is fogadtatott. A legszebb auspiciumok közt megindult ügy elé azomban váratlan akadályok gördültek. Kovács István subrector távoztával a professor mellé 1801. év elején Márton Gábor*) a pápai főiskola nagynevű alapitójának, szervezőjének s tanárának öcscse választatott, 150 ft. fizetéssel s mivel a papi functiókat is magára vállalta, át kelle engednie Cs. L. P.-nak M. G. részére a fél sessiót, mit az Alapitó Gróf adott. Marton Gábornak első gondja volt a professori czim megszerzése, hog3r a „professzorral“ e tekintetben is lehetőleg egyrangba helyeztessék, azzal „a ki“, a mint egy nagy terjedelmű, a Csurgói Oskoláról irt müvében Írja— „mint egy fiók — Isten, sok tudós társaság tagja, sok országot bejárt professor ereszkedett alá Somogyba“! . . . . S megkezdődött a külsőképen legalább egyenlővé tett professor közt az áldatlan harcz. Mint a kétvedrű kutban, a helyett, hogy mindegyik a mélyből a szomjazó muzsafiaknak enyhítő, tápláló italt hozott volna fel, egyik *) Ambitiosus, világlátott, akadémiákon is megfordult egyén, de szertelen nagyravágyó a épen nem nyílt eljárású. 75
