Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)

I. BEVEZETÉS

helye (a megye megnevezésével), az apa, özvegy anya vagy gondviselő neve, foglalkozása és lakhelye, mely után az egyes tantárgyakból kapott érdemjegyek sorakoznak.

Ami forráskiadványunk törzsanyagát, a különféle diáknévsorokat illeti, az első kötetben található beiratkozási naplót (4. sz. dokumentum) teljes terjedelmében nyomtatásban közöljük. A tabellák anyagának (5. sz. dokumentum) adatsorait egy számítógépes adatbázisban rögzítettük, melybe a kötethez mellékelt CD segítségével lehet belépni. A második kötetben található osztálynévsorok adatai megegyeznek a tabellákban található adatokkal, ezért ezek publikálása feleslegesnek látszott. Mivel azonban a tabellákat csak az 1819/20-as tanévtől állították össze, a második kötet korai, 1801-1819 között keletkezett névsorai mégis hiánypótlónak bizonyultak, ezért ezek adatait szintén felvettük a számítógépes adatbázisba. Hasonlóképpen jártunk el a harmadik kötet 1847-től kezdődő anyagával is, mert ezt az évet követően a tabellák egészen 1860-ig hiányoznak. Emellett a teljesség kedvéért a számítógépes adatbázisban közöljük a tabellák kései, kötetünk záró évszámán, a kiegyezés 1867-es korszakhatárán túlnyúló adatait is, így a diáknévsorok az 1870/71-es tanévig folyamatosan összeállíthatók, utána pedig még az 1872/73-as és az 1883/84-es tanévre nézve közölnek információkat. Ezek eredményeképpen a CD-n rögzített számítógépes adatbázis a diákokra nézve összesen 9839, a tanárokra vonatkozóan pedig 420 adatot, tehát összesen több mint 10000 adatsort tartalmaz.

A CD pdf-formátumban tartalmazza a nyomtatott kötet anyagát is, így a keresőprogram segítségével a kutató az általa megadott kulcsszavakra nézve a teljes publikáció összes adatában tetszése szerint válogathat. Emiatt az ilyen kiadványokban egyébként szokásos névmutatók összeállítása feleslegesnek bizonyult.

Az első kötet a törzsanyagon kívül a diákokra nézve töredékesen más adatokat is tartalmaz (alumnista, hiányzó, kihágásokat elkövető, vallásuk miatt kizárandó, legációba menő, bizonyítványt nyert diákok). Ezeket szintén publikáljuk (6-11. sz. dokumentum).

Ezen felül az első két kötetben a tanintézményre vonatkozóan is találtunk értékes bejegyzéseket (az iskola történetével, szervezetével, tananyagával, felszereltségével kapcsolatos adatok). Bár ezeket már az iskolatörténeti szakirodalom részben kiaknázta, mégis fontosnak láttuk teljes szövegű közlésüket (1-3, 12-21. sz. dokumentum). Egyedül azoknak a bejegyzéseknek a közlésétől tekintettünk el, melyek témánk szempontjából különösebb történeti értéket nem hordoznak (adóslevél- és nyugtaminták, a legtöbb esetben később áthúzott szövegű utalványok és nyugták, nem pusztán a csurgói gimnáziumot, hanem általában minden magyarországi tanintézményt érintő helytartótanácsi leiratok, az egyházközségre vonatkozó bejegyzések).

7