Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)
II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE
46 De leghatalmasabb s gymnásiumunk életében legmélyebb nyomokat hátrahagyó gondoskodása volt az alapitó grófnak az, hogy Császári Losy Pált megnyerte a csurgói Lyceum részére, kit más nagyobb Collegiumok a pápai is törekedtek maguknak meghóditani, de ő a nemes grófnak adott szavát megtartotta. Cs, L. Pál 1771-ben január hóban Ötvös-Kónyiban (Somogymegye) született. Atyja ugyanott lelkész volt. E kiváló férfiú, ki előbb a kecskeméti, majd a debreczeni főiskolában tanult, onnan Warrensleben Károly gróf fiaival a németországi Akadémiákra ment; később azoktól megválva 4 évet töltött a Jénai egyetemen, a hol 1799-ben a philosophia Doctorává avattatott egy ily czimü értekezésével: „De transccndentali periculo philosophi veri nominis,“*) mely ünnepélyes ülésen több előkelő tudóssal együtt a fejedelem is jelen volt. Császári L. Pál dr. több levelében említi a nemes gróf bőkezűségét, a ki már külföldön lévén pénzsegéllyel — egyik levelében szept. 4. 1799. 350 frtról szól — látta el; úgy hogy „egy másik diplomát is szerzett a Wesztfáliai tudós társaságtól, melynek a porosz király az elnöke.“ „Gothában a Herczeg maga auffürolta a Bibliothekában s volt szerencséje sok olyast megtudni a mi előtte sok magyar hiában keresett.“ — Hasonló történt vele Braunschweigban, a hol az elnök a Herczeg előtt auffürolta s Wolfenbüttelben, a hol Mátyás király könyvei közül sokat megtalált. Nevezetes köztük „Cortesiusnak deák versei,“ melyeket az Mátyás király dicséretére irt s leakarta másolni s kinyomatni, de ideje nem volt. Vannak ott más érdekes munkák, miket kár, sőt vétek a magyaroknak nem használni.“ *j A uiű Festetics György grófnak vau ajánlva s Jénában nyomatott 1799. évben. 61
