Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)
II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE
— 137 — vagy más tekintetben missiót gyakorolnak államsegélyt helyezvén kilátásba bizonyos kikötések mellett*) minők állami tanterv elfogadása, bizonyos számú tanárok kinevezési joga — ezzel Csurgót is megkínálta. Az egyh.megye azonban szavazattöbbséggel nem akarta igénybe venni, azon okból, mivel a tanárok választásának jogáról lemondani nem akart. Ez évben alakította az egym. át tetemes költséggel eddigi, kezdetben Oratóriumnak szánt, utóbb a csurgói ev. ref. gyülekezet által rendes imaházul (templom) használt részéi a gymnasiumnak, az állami tanitóképezde használatára 4 teremmé. Nem kis fontosságú lépés történt az 1871—72. tanévben az adminisztratio terén intézetünknél az által, hogy az egyházmegye lemondván a csurgói gymnasium szellemi és anyagi ügyeinek eddig általa közvetlenül, részben az egyh. helybeli Inspektor által közvetve való vezetéséről, azt egy öttagú igazgatóválasztmányra, illetve tanácsra bízta, mi által természetesen megszűnt a helyi inspektorátus s külön iskolai pénztárnokság, mely egy személyben, Sarkadi Károly alsoki lelkész kezében volt. Tehát 30 évig (1841-42—1871-72.) vezette ő tapintattal, nagy odaadással és nagy tudományos készültséggel a felügyelői nehéz hivatalt. A pénztárnokságot pedig majd negyed századig, 24 cs fél évig. Mikor átvette a pénztárt a vagyon tőkében volt 8000 pengőfrt s 2 tanáriak, midőn letette, volt a pénztárban kamatozó tőke 40,192 frt ingatlanokban 72 hold szántóföld s rét (5—6 hold,) 5 tanáriak. Évi ajánlatokban 2073 frt. Évi v) De az egyházmegye is belátva, hogy államsegély nélkül gymnasiumát a kor igényeihez mérten fenn nem tarthatja, maga fordult kérésével a nagynevű miniszterhez, nem volna-e halandó bizonyos feltételek mellett állami kezelés alá venni gymnásiumát. A válasz csak hamar leérkezett. 154
