Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)
II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE
— 113 — a bentállót, annak- joga volt a kör széléről elszaladtak után dobni s ha eltalálta valamelyiket az is belejött a czentrumba s igy lettek 2-en, utóbb mind belekerültek egyen kivül ki legutolsónak maradt ez aztán, „kerített* mindaddig dobált a bentáilókra, még öt is megdobták. Akkor ő állt a czentrumba s igy tovább 3. A „Sintér“-es, a „kifutós“ egy alfaja volt. Az „adogató“ (a ki a laptát feldobta, hogy a másik elüsse s az alatt az ütő a czélhoz fusson), ha az ütőt s ütés után futót megdobta „kutyá“-vá, azaz szolgájává lön, segítve a futókat megdobni. Jött az utolsó, a beváltó, az 3-at ütött s annak bármelyike alatt a kintlevők beszaladtak, a beváltó pedig a 3-ik ütés alatt szaladt; ha megdobták futása alatt, ő lett az „adogató“ s fősintér. így tovább. Ilyenek voltak: a „Kanászos“ — „Czélba dobó“ — kisebb rangú laptajátékok. Aztán „Binczezés“ „Bakfittyes“ játékok. Végül a kugli zás az iskola udvarán gombokra, Szombaton d. u. Hogy a tanítás rendesebben menjen, egyáltalában több s ékesebb rend legyen a gymnban, helybeli világi inspektorul felkéretik Szokolai Károly az egyh. felügyelő mellé 1845-ben; felkérik mindkettőt, hogy az előadásokon s tanárszéki üléseken is megjelenjenek. Épen jókor, mert egyik tanár (K. L.) s az egyházi felügyelő közt keserű s heves összeütközés történt, mit a világi felügyelő segített elsimítani; de a világi felügyelő, — mert köre (bár kérte többször) körülírva nem volt — túlszigoruságával tán több kárt, mint jót tett. Csak egy példát említek fel, mint signaturam temporis. Egy tanuló B. J. a rá tulszigorun méretni szándékolt 6 páleza-ütést. a gymnásiumból eltávozásával, kikerülvén, a világi felügyelő 2 pandúrral (rendőr) kivont fegyver 9 129
