Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)

II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE

— 84 —

Égtan (Globologia coelestis) Katona Mihály Laborok naplóba írva.

Az egész tanterven, a mint a kézikönyvek is mutatják, a nagy Márton Istvánnak, a mi Gáborunk kiváló bátyjának szelleme ömlik el, az egész tanterv majdnem a latin nyelvnek szolgálatában áll. S nem csak a gimnáziumban s az elementáris vagy előkészítő osztályban, de már a „Nemzeti Oskola“ 2-ik osztályában megkezdetik a latin nyelv. Nem csoda aztán, ha latin nyelv volt az irodalom s majdnem a közélet nyelve, mig a magyar nyelv, majdnem mint „tűrt“ nyelv, nagyon szerény helyet foglal el.

Megemlítem itt, hogy maga az alapitó gróf is különös súlyt fektetett a német nyelv mellett, -- melyre kézikönyveket ő maga ajánlott, — a latin nyelvre. O maga leveleit Sárközy Istvánhoz latin nyelven irta. De az egyházmegyéhez irt levelei magyar nyelven irvák idegen kézzel, ő csak nevét irta alá. Ezeken kiviil a szépírást különösen ajánlotta.

Az egyházkerületi jkönyvek is minduntalan sürgetik hogy: a latin nyelv s beszéd, fogalmazás szorgalmasan taníttassanak s a tanítás latin nyelven történjék. Úgy, hogy, mint később látjuk a Helytartó tanács sürgeti a magyar nyelv nagyobb s mélyebb mérvű tanítását.

Az 1820. év gyászos emlékű volt gymnasiumunk életében. Ez év april havában hunyt el annak nagy alapitója Festetics György gróf, a ki „szerette felekezetűnket s iskolát épített annak!“ az irás szavaival élve. A b.-somogyi cv. ref. egyházmegye Budai Pál esperes gyönyörű tollából folyó részvetiratot intézett fiához Festetics László grófhoz, a melyben egyebek közt erősen kérik, hogy dicső emlékű atyjához híven, tartsa meg jó

100