Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Őrségi Egyházmegye

JAKAB BÁLINT MIHÁLY Erdélyben, a néhai Udvarhelyszékhez tartozó Szolokmában születtem. A falu a Sóvidékhez tarto­zik, első említése 1567-ből való, ekkor a környék fal- vaival együtt már a reformáció kálvini irányzatát kö­veti. Temploma 1808 és 1815 között épült, felmenőim ott vannak felírva a fehérre meszelt templomto­ronyra az építők, valamint az első nagy renoválok között 1889-ben. Édes­apám kurátorsága idején zajlottak az utolsó nagy építkezések, amikor is a 20. század utolsó évtizedében, az úgynevezett rendszerváltást követően, az elvett egykori „mesterlak” (református kántortanító lakása) helyén gyüleke­zeti házat épített az akkor éppen lelkész nélkül lévő gyülekezet. Az egyház­hoz a legnehezebb időkben is ragaszkodó családi háttér határozta meg gyer­mekkoromat és feltehetően egész életemet. Édesapám Jakab Bálint, édesanyám Dániel Izabella. Első gyermekként 1966. április 26-án láttam meg a napvilágot, négy és fél évvel később szüle­tett öcsém, Levente, aki agrármérnöki diplomát szerzett, őt pedig ugyancsak négy és fél évvel követte húgunk, Dalma, aki tanítónőként végzett és tevé­kenykedik. Iskoláimat szülőfalumban kezdtem, az elemit követően Erdőszentgyör- gyön folytattam az általános iskolát. Ugyancsak itt érettségiztem, majd másfél évet a Fekete-tenger partján katonai szolgálatban töltöttem. A romániai kommunista diktatúra legsötétebb korszakában, 1986-ban kerültem a kolozsvári teológiára az akkor numerus clausus által meghatáro­zott öt diák egyikeként. Kettős feladatra készültünk: Isten és erdélyi magyar népünk szolgálatára. Kiváltság volt ekkor teológusnak lenni, ambivalenssé- gében is bensőséges volt az épületen belüli légkör, azzal együtt, hogy tudtuk, közöttünk is vannak beépített emberek. Teológus éveimben adatott meg az első „külföldi” tanulmányi év anélkül, hogy külföldre engedtek volna, tanul­mányi eredményeimért egy évet tölthettem a nagyszebeni német nyelvű te­ológiai fakultáson. Az 1989-es változásokat követően 1990 őszétől a buda­pesti ELTE hebraisztika szakán ösztöndíjasként alkalmam volt az ókortudo­mányba mélyebben is betekinteni.-78-

Next

/
Oldalképek
Tartalom