Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Őrségi Egyházmegye

FERENTZI SÁNDOR

1951. június 8-án születtem Körmenden.

Anyám, Bazsó Mária, adminisztrátor volt a Járásbíróságon, majd a Városi Tanácson. Apám, dr.

Ferentzi Sándor, a körmendi Járásbíróságon dolgozott mint bíró, majd 1952-től az Építőipari Ktsz gépírója lett, mivel osztályidegennek minősítették.

Nagyapám csendőrezredes volt.

Négy nőtestvérem volt. Közülük a két idősebb Mária (1948-1989) és Julianna (1949-2005) már nem él. Judit (sz. 1949) szemész főorvos, Éva (sz. 1952) bolti eladó.

Általános iskolába és gimnáziumba Körmenden jártam. 1969-ben kezdtem el tanulmányaimat a Budapesti Református Teológiai Akadémián. Ex- mittált teológusként három hónapot voltam esperesi segédlelkész harmadévesen Pakson. 1974-ben letettem az első, majd 1975-ben a 2. lelkészképesítő vizsgát. 1975-76-as tanévet Prágában töltöttem a ComéniusTeológiai Fakultáson, ahol újszövetségi görög, ill. angol nyelvből vizsgáztam. Lelkészszentelésem Balatonfüreden volt 1977-ben.

Hivatásválasztásom szempontjából fontos volt a családi háttér, különösen apám példája, aki rokkantán és eredeti hivatásától eltávolítva élte hűségesen, másoknak segítve, hívő életét.

Amikor ötödéves hallgató lettem, 1973. december 1-jétől kihelyeztek Ma- gyarszecsődre, ahol a lelkipásztor betegsége miatt nem tudta tovább végezni a szolgálatot. Azóta itt vagyok e három faluból álló gyülekezetben. Magyar- szecsőd, Molnaszecsőd és Egyházashollós reformátusai alkotják a gyülekezetét. Három éve aVasváros és környékén élő reformátusok pásztorolása is az én feladatom lett.

Egy év híján 40 év alatt sokféle gyülekezeti tevékenységet próbáltunk. Evangélizációk, bibliaórák, vallásos esték, böjti csendességek, színjátszókor, énekkar, kirándulások, gyalogtúrák, biciklis kirándulások, rendkívüli gyülekezeti napok mind a gyülekezet erősödését próbálták elősegíteni. A három faluban élő reformátusok életét nem (volt) könnyű összehangolni és lendületbe hozni. Ezen idő alatt felére csökkent a gyülekezet létszáma, 600-ról 300- 70 -