Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Mezőföldi Egyházmegye

— Szücs-Nagy Kinga — egy bizonyos mondat, de mégis sokat kaphattam általa: „Isten kegyelme csak azok életében látszik meg, akik áldozatot hoznak érte!” S bár emberi gyarlóságom mértékén nem változtatott ez, de mégis erőt adott már az efézusi levélrészlettel együtt több megpróbáló helyzetben. Még a teológiai tanulmányoknak nem teljesen értem a végére, jó re­ménység szerint az idei év (2012) szeptemberében mehetek majd lelkészké­pesítő vizsgára. Ahogyan eddig is, ezek után is igyekszem a tőlem telhető legtöbbet megtenni a rám bízott feladatért. 2011. augusztus 1-től már mint gyakornok, kirendelt segédlelkész végez­hetem a szolgálatot Lepsényben és Mezőszentgyörgyön a szintén teológus­hallgató férjemmel együtt, akivel 2010. augusztus 21-én kötöttünk házassá­got az ő szülővárosában, Beregszászban. Gyermekünk még nem született, de reménységünk van afelől, hogy Isten - imáinkat meghallgatva - meg fogja adni ezt is a számunkra. Mindketten fontosnak tartjuk elsősorban azt, hogy az általunk már megértett és megtapasztalt isteni kegyelem, Krisztusba ve­tett hit mindazok számára láthatóvá váljék, akik között végezzük a szolgá­latunkat. Ezért próbálunk emberi erőnkből is mindent megtenni azért, hogy ne a mi erőfeszítéseink kapjanak hangsúlyt, és ne azok látszódjanak, hanem a mi munkánkon keresztül is látszódjék meg Isten mindenhatósága a ránk bízott gyülekezetekben. A nagy feladat kezdetén állunk még mindketten, de hisszük, hogy azt a munkálkodást végezzük, amire valóban szükség van, még ha keresnünk és megtalálnunk is kell egyes esetekben ennek igazán jó módszerét. Hisszük, hiszem, hogy így találhatjuk meg újra, naponként gyülekezete­inkkel együtt azt az élő Urat, akihez minduntalan fordulhatunk minden re­ménységünkben, fohászkodásunkban!-58-

Next

/
Oldalképek
Tartalom