Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Nyugdíjasok

— Horváth Emil Tibor —

De nem volt megállás, következett a külső rendbetétel, az udvar parkosítása, hittanterem kialakítása, lelkészi hivatallal, vizesblokk építéssel. Vehettünk egy milliós értékű kétmanuálos, lábpedálos villanyorgonát, végül megépült a torony egy régi és egy új 345 kilós haranggal, villamosítással, amit

1999. október 31-én szenteltünk fel...

A honfoglalás 1100. évfordulóján a templomparkban emlékezhettünk, amit márványtáblával jelöltünk meg; ugyancsak a templom előcsarnokában márványtáblán örökítettük meg Molnár Mária misszionárius mártír emlékét, aki valaha Szabadhegyen is munkálkodott.

íme, minden kész... vallottam egy melegszívű, templomát szerető gyülekezettel.

2000. december 31-vel kértem nyugdíjazásomat. A búcsúzó istentiszteleten többek között a város polgármestere köszöntött, és adta át kitüntetésként a város ezüst emlékérmét, oklevéllel. így befejezve 43 év után tényleges lelkipásztori szolgálatomat.

Lelkipásztori szolgálatom alatt:

• megkereszteltem 892 gyermeket és felnőttet,

• eltemettem 1162 testvéremet,

• megáldottam 388 pár házasságát,

• konfirmáltam mintegy 1000 ifjút.

Szolgálatomban 154 szószéken állva hirdettem Isten igéjét, amiben volt nemcsak hazai, hanem Kárpát-medencei templom, és volt katolikus székes- egyház, templom, evangélikus templom, baptista imaház.

A tolnai egyházmegyében rangidős tanácsbíró, a Dunamelléki Egyházkerületben egy ciklusban tanácsbíró, majd hasonlóan a pápai egyházmegyében is.

Egyetlen hobbim volt, a könyvek szeretete és gyűjtése. Nyugdíjba menetelemkor 5370 kötetet adtam át a kecskeméti gyülekezet könyvtárának, a megmaradt mintegy 1800 kötetet, melyben Biblia, énekeskönyv és ágenda- gyűjteményem van, a Dunántúli Egyházkerület székházának szántam.

Nyugdíjba vonulva néha szolgálatra hívtak a győri, a szekszárdi, faddi, lakitelki, nyárlőrinci, tolnai és kecskeméti gyülekezetbe. Nyugdíjasként először Szekszárdon éltünk, 2004. óta a kecskeméti „Sión” református nyugdíjas társasházban van otthonunk, itt készülve alázattal az utolsó hívásra Örök Gazdánk elé számadásra.-496-