Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Veszprémi Egyházmegye

STEIN BACH JÓZSEF „Az én részem kies helyre esett” (Zsolt 16,6). Steinbach József vagyok. Veszprémben szü­lettem 1964. június 21-én. Édesapám Steinbach József, édesanyám Brösztl Klára, mindketten a Herendi Porcelángyárban dolgoztak. Felmenő­im között tudomásom szerint soha nem voltak református lelkipásztorok. Egy öcsém van, Steinbach Attila, aki 1968-ban született, szociálpedagógus, és zeneterápiával foglalkozik. Mindketten, öcsém és én a szentgáli református templomban részesül­tünk a keresztség sákramentumában, és életünk mai napig meghatározó él­ménye a gyermekkori istentiszteletek emléke: istenélmény, közösségélmény, az „odatartozás”, és egy „működő érték-rend” kitörölhetetlen élménye volt ez. Ebben a gyülekezetben konfirmáltam 1977-ben, majd itt kértük házassági szövetségünkre is az Isten áldását 1990-ben feleségemmel, Cenkvári Klárával. A Herendi Általános Iskolát 1978-ban fejeztem be, majd a Balatonfüredi Kertészeti Szakközépiskolában érettségiztem 1982-ben. A középiskolai évek alatt érlelődött meg bennem a szolgálatra való elhí­vás, összetett folyamatként. Nem jelentkeztem azonnal a Teológiára. Áldom az Urat, hogy két évet dolgoztam Veszprémben: itt ismertem meg a feleségemet, valamint itt megértettem, hogy apám miért tanított a kétkezi munka és a fizikai aktivitás becsületére, amit ma is minden „szellemi érték” mellett elengedhetetlennek tartok. A felvételit követően, 1984-től másfél év katonai szolgálatomat teljesítet­tem, „előfelvett” református teológiai hallgatóként, Marcaliban: pótolhatat­lan „iskola” volt ez a másfél év, ami egyszer és mindenkorra az összes illúzi­ómból kijózanított. 1986-ban, a februári leszerelés után azonnal elkezdtem tanulmányaimat, fél év alatt abszolválva az első év vizsgáit. Zsengellér Józseffel és Dobos Ágostonnal, hárman vállaltuk akkor ezt az ún. „keresztfélévet”. A Budapesti Református Teológiai Akadémián 1990-ben tettem le az első lelkészképesítő vizsgát, majd 1991-ben a második lelkészképesítő vizsgát.-432 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom