Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)
Somogyi Egyházmegye
SZÉKELYNÉ KISS EMESE Székelyné Kiss Emesének hívnak. 1980. november 7-én születtem Miskolcon, nem lelkészi családban. Édesapám, Kiss András műszaki végzettségű, 2015 tavaszán elhunyt. Édesanyám, Bodnár Zsuzsanna női szabó. Egy leánytestvérem van, Kiss Nóra, aki szintén Miskolcon született 1988. június 18-án. Ő a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett. Szerencsről származom, ott végeztem az általános iskolát, az akkor még Rákóczi Zsigmond Általános Iskolában. Tanulmányaimat a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának diákjaként folytattam emelt német osztályban 1995-99. között. Régi református családban nőttem fel. A neveltetés és a családi támogatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy lelkipásztor legyek, de a végső döntés személyes elhatározásból született. (Az akkori rend szerint két másik egyetemre is felvettek.) 1999-ben nyertem felvételt a Sárospataki Református Teológiai Akadémiára, melyet 2004-ben az első lelkészképesítő vizsgán jeles, 2005-ben a második lelkészképesítő vizsgán szintén jeles eredménnyel végeztem el. Dunántúli, azon belül somogyi szolgálatom 2003. augusztus 17-én kezdtem el férjem oldalán, Kaposfőn, Kisasszondon és Hetesen egyéni tanrendes hallgatóként. 2004. július 10-től a Csökölyi- és Gigei Református Egyházközségben töltöttem segédlelkészi időmet Németh Tamás felügyelete alatt, majd ennek lejártával folytatólagosan a nevezett gyülekezetek helyettes lelkipásztora lettem mind a mai napig. Az elmúlt tizenkét évben elvégzett munkák és eredmények nemcsak az én, hanem a férjem nevéhez is fűződnek. Hiszen a ránk bízott négy gyülekezetét (Csököly, Gige, Kaposfő, Kisasszond) egy csokorba fogtuk és egységes erővel végezzük bennük a szolgálatot. Most csak a hozzám tartozókat említve: Gigén, mely egy 23 fős gyülekezet, 2005-ben megújult az Árpád-korabeli építésű templom, mely maga után vonta az alkalmak rendszeres megtartásával az egyházi élet felélénkülését, a kicsiny közösség életre kelését, és azóta is tartó hűségét. Ennek egyik jele, hogy jubileumi évben itt került- 279 -