Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Pápai Egyházmegye

Gl LICZE TAMÁS Cilicze Tamás vagyok, Makón születtem 1974. március 22-én. Édesapám Cilicze Tamás, aki min­denféle vasas mesterségekben munkálkodott. Édesanyám Fodor Etelka, aki virágkötőként dolgo­zott. Ma már mindketten nyugdíjasok és hála Is­tennek, jó egészségnek örvendenek. Egy nővérem van, Magdolna (1968), aki szülővárosomban tanítónő. Általános iskolai ta­nulmányaimat Makón, az akkor Vásárhelyi Kálmán nevét viselő (ma Almási) iskolában folytattam (1980-88). Középiskolába ugyancsak szülővárosomba, a József Attila Gimnáziumba jártam (1988-92). Érettségi után a Sárospataki Református Teológiai Akadémián tanultam (1993-98) és ott szereztem előbb teológusi (1998) majd teológus-lelkészi (1999) képesítést. 2000 novemberé­ben szenteltek fel lelkésznek Budapesten. Azért választottam a lelkészi hi­vatást, mert Isten arra hívott el, hogy az evangélium általam megértett igaz­ságát tolmácsoljam az emberek felé. Segédlelkészi szolgálatomat Gyulán vé­geztem 1998. július 1-től 1999. szeptember 14-ig. Helyettes lelkészként ke­rültem Botykapeterdre, ahol 1999. szeptember 14-től 2001. június 18-ig szol­gáltam. 2001. június 18-tól megválasztott önálló lelkészként szolgálok Ba- konyszentkirály, Csesznek és Veszprémvarsány református gyülekezeteiben. Két lelkészi alapelvem van: Isten és az emberek szeretete. Ezt igyekszem a magam töredékes, emberi módján alkalmazni, legyen szó igényes istentisz­teletről, hitoktatásról, temetésről, építkezésről vagy éppen fűnyírásról. 2001 nyarán kötöttem házasságot Horváth Zsuzsannával, aki tanárként dolgozik Bakonyszentkirályon, és a kántori szolgálatot végzi a gyülekezetben. Két gyermekünk született: Tamás (2005) és Mária (2007).- 149 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom