Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)
Pápai Egyházmegye
— Farkas Gergely — szolgatársakkal szolgálhatok együtt, ahol mindenki azért dolgozik, hogy a dunántúli gyülekezetekben a misszió, pásztoráció, kommunikáció, gazdálkodás, és az egyházi élet minden kisebb-nagyobb részlete Isten dicsőségére és a gyülekezetek épülésére történjen! Öröm így látni a gyülekezetek épülését, egyben kitekintéssel lenni Magyar Református Egyházunk egészére! Bár állandó gyülekezeti szolgálatom nincsen, sok gyülekezetben végezhettek alkalmankénti igehirdetési szolgálatokat - minden alkalommal hálás vagyok a találkozásokért, hogy személyesen ismerhetem meg a gyülekezeteket és hirdethetem közöttük Isten igéjét! Szabadidőmben szívesen olvasok, hallgatok zenét, érdekel a technika világa, és egy kicsit jobban megismertem a jó kávé elkészítésének módját, valamint a kávéházi kultúrát. Alázattal és mély hálaadással köszönöm meg Istennek családomat, barátaimat, szolgatársaimat, azokat, akiktől tanulhatok, akiknek élete minta számomra hitben, hűségben, hitelességben! Életemet elkíséri két igevers. Konfirmációi fogadalomtételemkor áldó igeként kaptam János evangéliumából a következő igét: „Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?” (János evangéliuma 11,40). Nem sokkal később a Királyok I. könyvének egyik igeverse vált meghatározóvá, melyben megérthettem Isten megszólító kegyelmét: „Ezt mondta neki az Úr: Meghallgattam imádságodat és könyörgésedet, amelyet elém tártál. Megszentelem ezt a templomot, amelyet építettél, hogy itt legyen az én nevem mindörökké; itt lesz a szemem és a szívem is mindenkod.” (1 Királyok 9,3). Ez két igevers kísér életemben, mutat rá újra és újra Isten szerete- tére, gondviselő kegyelmére, amely az élő Jézus Krisztusban, Igéje és Szentlelke által jelen van mindennapjaimban.- 141 -
