Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)
Pápai Egyházmegye
CSONT TAMÁS 1947. 06. 30-án születtem Kendő faluban (Maros megye, Románia). Apám Csont János, anyám Kátai Mária. Hárman vagyunk testvérek, bátyám: Gyula, és nővérem: Magdolna, mindketten nyugdíjasok. A felmenőim között volt Málnási Ferenc lelkipásztor, aki szülőfalumban szolgált. Az általános iskolát szülőfalumban és Márkodon végeztem. Majd Sáromberkén, a gépészeti szakiskolában tanultam (1962-65). A középiskolát Marosvásárhelyen, a Papiu I. Gimnáziumban végeztem. Közben a vasúti társaságnál hét évig dolgoztam mint lakatos-műszerész (1966-73). Nagy hatással voltak rám dr. Csiha Kálmán igehirdetései, akit rendszeresen hallgattam a marosvásárhelyi Gecse utcai templomban. A Kolozsvári Református Teológián tanultam 1973-77 ig. Első szolgálati helyem, mint beosztott lelkipásztor a Dési Egyházmegyében, Mezőörményesen kezdődött. Mint missziói egyházközség, hat gyülekezetei láttam el: Mezőörményes, Komlod, Oroszfája, Septér, Királyfalva és Szentmárton. 1977-ben nősültem, feleségem Siklódi Gabriella. Mezőörményes vegyes lakta település, mi voltunk kisebbségben. Akkor még nem volt vezetékes víz, sőt még kút sem a parókia udvarán. Ott született első gyermekünk, Csaba. 1978-ban letettem a nagypapi vizsgát, ebben az évben szenteltek föl Kolozsváron. 1980 és 1990 között a Küküllői Egyházmegyében, Szövérd és Bede Szent- háromság gyülekezeteiben szolgáltam, ahol családunk gyarapodott Csilla és Csongor gyerekeinkkel. A feleségem a helyi iskolákban tanított. A marosvásárhelyi zavargások idején úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk szülőföldünket a gyermekeink jövője érdekében. 1990 áprilisában jöttünk át Magyarországra. Baranyában szerettünk volna letelepedni, de nem sikerült. így kerültünk Noszlopra, a Pápai Egyházmegyébe, ahol jelenleg is szolgálok Isten kegyelme által, ellátva a Kúp, Pápakovácsi, Somlóvecse és Somlószőlősi gyülekezeteket. 2010-ben nyugdíjaztak, de jelképes nyugdíj mellett kénytelen vagyok továbbszolgálni, amíg az Úr egészségem megtartja, emberi számítás szerint még legalább három évig.- 135-