Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye a segédlelkész úgy érezhette magát, mintha az édes szülői házban, a szülők és testvérek között élne. Csallóközaranyoson 5 évig segédlelkészkedett, 1909. szeptember 30-1914. szeptember 30-ig. A komáromi református egyházmegye legöregebb lelkésze, Czirók János úr mellett az egyházi adó-ügyön kívül minden lelkész teendőt teljesen egyedül kellett végezni. Ezen időközben, 1913. augusztus 31-én választották Csilizradványra lelkésznek, ahol állását 1914. szeptember 30-án foglalta el, és azóta is itt folytatja lelkészi működését megszakítás nélkül a jelen időkig. 1915. május 4-én vette nőül a volt madari jegyző, Dabasi Halász Sándor leányát: Dabasi Halász Karolát, kinek nagyszülői csallóközaranyosiak voltak, és így a Csallóközaranyoson töltött 5 esztendő nem repült el hiába, ugyanis itt volt alkalma megismerkedni élettársával. Isten útjai kifürkészhetetlenek. Fájó szívvel ment Csallóközaranyosra, és éppen ott találta meg azt, aki mindent pótolt számára az életben, amit emberi tudással és szeretettel, Isten segítségével pótolni lehet. És erre nagy szüksége is volt. A világháború teljes erővel tombolt, midőn lelkészi szolgálatát megkezdette Csilizradványon, azután jött a húsz évig tartó csehszlovák uralom, amiről bővebben nem kívánatos megemlékezni, csak annyit, hogy állampolgársági ügyek ürügye alatt 25000 csehszlovák koronát vissza kellett fizetni, 5 évig az államtól egy fillért sem kapott, és a lelkészi szolgálati évekből 18 évet, azaz tizennyolc évet töröltek, ezzel akarván viszonozni azt, hogy felkérésre sem volt hajlandó Csilizradványon a vezetője lenni a csehszlovák agrárpártnak, hanem nyíltan vallotta magát magyarnak mindenütt, minden körülmények között, sőt még a templomban is híveit arra buzdította, hogy magyarságát soha senki sem tagadja meg semmiféle érdekekért és ígéretekért. Amidőn megalakult itt Felvidéken a magyar nemzeti tanács, megválasztották egyhangúlag a magyar nemzeti tanács elnökévé, ami kárpótolta lelkileg mindazt a méltatlanságot, amit el kellett tűrni és elhallgatni. De mindez nem volt nehéz, mert olyan magyar asszony mellett, mint Dabasi Halász Karola, nem is lehetett volna másként cselekedni. A szülöttek anyakönyvének bizonysága szerint 1916. október 18-án született az első leányuk a következő bejegyzés szerint: Edit, Karola. Szülők: Kóczán Mór és Halász Karola. Keresztszülők: Hodossy Lajos,61 Hodossy Lajosné született Kóczán Gizella, Dr. Kóczán Ödön és Halász Gizella. Keresztelő lelkész: Szekeres László padányi református lelkész. 1918. július 26-án született Judit. Szülők: Kóczán Mór református lelkész és Halász Karola. Keresztszülők: Hodossy Lajos és Kóczán Gizella. Keresztelő lelkész: Kóczán Mór református lelkész. [...]62 61 Hodossy Lajos 1876. október 19-én Kercán született. Testvére, Hodossy Béla Sárospatakon ta- nítóképezdei igazgató volt. Tanulmányait Pápán és Sárospatakon végezte. 1898-1900 között Szatmárnémetiben vallásoktató segédlelkészként működött. 1900-ban választotta el lelkészéül a kerca- szomori gyülekezet, ott szolgált 1931-ig. 1931. november 17-én 55 éves korában hunyt el. DREL1.1. u. Kercaszomor. 2,13. PATAKY1990.103,104,105,109,132,162. PATAKY1992.276. DPL1932.2-3. 62 A szövegbe itt három idegen keresztelés adatai keveredtek: 1922. december 3-án keresztelt: Gáspár József szapi református lelkész. 1923. szeptember 16-án keresztelt: Kár Géza kulcsodi reformá-252-