Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye a segédlelkész úgy érezhette magát, mintha az édes szülői házban, a szülők és testvérek között élne. Csallóközaranyoson 5 évig segédlelkészkedett, 1909. szeptember 30-1914. szeptember 30-ig. A komáromi református egyházmegye legöregebb lelkésze, Czirók János úr mellett az egyházi adó-ügyön kívül minden lelkész teendőt tel­jesen egyedül kellett végezni. Ezen időközben, 1913. augusztus 31-én választották Csilizradványra lelkésznek, ahol állását 1914. szeptember 30-án foglalta el, és azóta is itt folytatja lelkészi működését megszakítás nélkül a jelen időkig. 1915. május 4-én vette nőül a volt madari jegyző, Dabasi Halász Sándor leá­nyát: Dabasi Halász Karolát, kinek nagyszülői csallóközaranyosiak voltak, és így a Csallóközaranyoson töltött 5 esztendő nem repült el hiába, ugyanis itt volt al­kalma megismerkedni élettársával. Isten útjai kifürkészhetetlenek. Fájó szívvel ment Csallóközaranyosra, és éppen ott találta meg azt, aki mindent pótolt szá­mára az életben, amit emberi tudással és szeretettel, Isten segítségével pótolni lehet. És erre nagy szüksége is volt. A világháború teljes erővel tombolt, midőn lelkészi szolgálatát megkezdette Csilizradványon, azután jött a húsz évig tartó csehszlovák uralom, amiről bővebben nem kívánatos megemlékezni, csak annyit, hogy állampolgársági ügyek ürügye alatt 25000 csehszlovák koronát vissza kel­lett fizetni, 5 évig az államtól egy fillért sem kapott, és a lelkészi szolgálati évekből 18 évet, azaz tizennyolc évet töröltek, ezzel akarván viszonozni azt, hogy felké­résre sem volt hajlandó Csilizradványon a vezetője lenni a csehszlovák agrár­pártnak, hanem nyíltan vallotta magát magyarnak mindenütt, minden körülmé­nyek között, sőt még a templomban is híveit arra buzdította, hogy magyarságát soha senki sem tagadja meg semmiféle érdekekért és ígéretekért. Amidőn megalakult itt Felvidéken a magyar nemzeti tanács, megválasztották egyhangúlag a magyar nemzeti tanács elnökévé, ami kárpótolta lelkileg mindazt a méltatlanságot, amit el kellett tűrni és elhallgatni. De mindez nem volt nehéz, mert olyan magyar asszony mellett, mint Dabasi Halász Karola, nem is lehetett volna másként cselekedni. A szülöttek anyakönyvének bizonysága szerint 1916. október 18-án született az első leányuk a következő bejegyzés szerint: Edit, Karola. Szülők: Kóczán Mór és Halász Karola. Keresztszülők: Hodossy Lajos,61 Hodossy Lajosné született Kóczán Gizella, Dr. Kóczán Ödön és Halász Gizella. Keresztelő lelkész: Szekeres László padányi református lelkész. 1918. július 26-án született Judit. Szülők: Kóczán Mór református lelkész és Halász Karola. Keresztszülők: Hodossy Lajos és Kóczán Gizella. Keresztelő lel­kész: Kóczán Mór református lelkész. [...]62 61 Hodossy Lajos 1876. október 19-én Kercán született. Testvére, Hodossy Béla Sárospatakon ta- nítóképezdei igazgató volt. Tanulmányait Pápán és Sárospatakon végezte. 1898-1900 között Szat­márnémetiben vallásoktató segédlelkészként működött. 1900-ban választotta el lelkészéül a kerca- szomori gyülekezet, ott szolgált 1931-ig. 1931. november 17-én 55 éves korában hunyt el. DREL1.1. u. Kercaszomor. 2,13. PATAKY1990.103,104,105,109,132,162. PATAKY1992.276. DPL1932.2-3. 62 A szövegbe itt három idegen keresztelés adatai keveredtek: 1922. december 3-án keresztelt: Gáspár József szapi református lelkész. 1923. szeptember 16-án keresztelt: Kár Géza kulcsodi reformá­-252-

Next

/
Oldalképek
Tartalom