Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

tortanítóját több alkalommal helyettesítettem a kántorizálásban. Néhányszor családi áhítatot is tartottunk. Kálozon sokat olvastam, főképpen teológiai munkákat. Kálozon Szabó Dezső esperes úr mellett 1939. június 10-ig szolgáltam.

6. Az enyingi lelkipásztor úr kérésére esperes úr áthelyezett Enyingre. Szolgálatomat 1939. június 11-én kezdtem el. Második enyingi szolgálatom alig két és fél hónapig tartott, szeptember 4-ig.

7. A székesfehérvári lelkészválasztás miatt esperes úr áthelyezett Enyingről Székesfehérvárra. Állásomat 1939. szeptember 5-én foglaltam el. Munkaköröm megszabott. Mint hitoktató segédlelkész működöm itt Bódás János lelkipásztor úr mellett. A városi iskolákban tanítok hittant, így: a leánygimnáziumban,217 a tanonciskolákban,218 egy elemi népiskolában, s vasárnaponként istentiszteleteket tartok a maroshegyi (kültelki) községi iskolában a környéken lakó hívek és a helyi repülőtér protestáns legénysége részére. A benti gyülekezetben a szükséghez képest segédkezem. Irányítom a vasárnapi iskolai munkát. Munkám zömét azonban a tanítás képezi.

Legnagyobb hatással a tanítás van rám. Tanítványaim érdeklődése, kérdezős- ködése folytonos tanulásra, olvasásra és művelődésre késztet. Különösen a középiskolás diákság nem elégíthető ki sablonokkal, vallásos szólamokkal és frázisokkal, ezért ugyancsak utána kell nézni a dolgoknak. Mivel érdeklődésük életszerű, tehát több irányú, ezért nem maradhattam meg csak és csupán a teológia vonalán. Olvasok teológiai, pedagógiai, filozófiai, irodalmi, magyarságtudományi és történeti, stb. munkákat. Sajnos nem annyit, amennyit szeretnék.

Isten kezében legnagyobb életformáló hatalom mégiscsak a könyv. A Könyvek Könyve és a többi értékes munka. Segédlelkészi szolgálatom alatt rendszeresen vásároltam könyveket, de legtöbbet mégiscsak fehérvári tartózkodásom alatt vettem. Könyvtáram mai állaga körülbelül 490 kötet. Ebből körülbelül 160 teológiai, körülbelül 32 pedagógiai és filozófiai, körülbelül 120 tanulmányokat (irodalmi, társadalmi, magyarságtudományi, stb.) tartalmaz. Nyolc folyóiratot járatok.

Fenti életrajzkísérlet csak életem formális elemeit adja. Maga az élet megfoghatatlan titok, tehát kifejezhetetlen, s az életrajz megrajzolhatatlan. A titok megfejtéséhez a kulcsot a Kijelentés nyomán ez a vallomásom adja: életem célja Isten dicsőségének szolgálata igaz emberséggel.

Székesfehérvár, 1943. június 15-én.

Böröczky Béla

217 A székesfehérvári leánygimnázium 1917 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Az 1876-ban alapított polgári leányiskolából fejlődött ki. 1922-ben kapta az Árpádházi Boldog Margit nevet, majd ez az intézmény lett a székesfehérvári Teleki Blanka gimnázium. Az évek során a tanulók száma 200- ról 450-re emelkedett. Az intézmény életében kiemelkedő szerepet játszott Maron István igazgató, akit a szabad királyi város közgyűlése 1918-ban nevezett ki az intézmény élére, és 1942-ig töltötte be e hivatalt. Székesfehérvár szabad királyi város Árpádházi Boldog Margit leánygimnáziumának évkönyve. 1942/43.3-5,7-8.

218 Az 1930-as években Községi iparostanonc és Kereskedőtanonc-iskola is működött Székesfehérváron. SZABÓ 1932a. 37.-464-