Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Pápai Egyházmegye
Pápai egyházmegye János kántortanító,207 Bakonyvári községi jegyző, Szakái csendőr őrmester is. Bíró János kivételével, akit a bíróság feddésre ítélt, a többiek mind hivatalukból elmozdításra ítéltettek. Mindez az anarchikus állapot a gyülekezet tagjainak életfelfogását, hitvilágát, vezetőibe<n> való bizodalmát a maga természete szerint megrendítette. Általános felfogás volt, hogy ha magános nő a lelkipásztor lakására ment, annak a tisztességét kétségbe vonták. Elképzelhető, hogy milyen romboló hatást váltott ki az a szomorú tény, hogy Jakab István lelkészt ékszercsalás vádja folytán csendőrszurony között kísérték a veszprémi törvényszék börtönébe, ahol hat hónapot töltött. A bíróság nem ítélte ugyan el, mert a károsult Braun-Swetter208 cég követelésének megtérítése után a vádat visszavonta, de Jakab ezért az erkölcsi megszégyenítésért soha nem keresett és nyert elégtételt. Amikor a választás megtörténte után Pápán találkoztam Németh István püspök úrral, azt kérdezte, nyilatkoztam már a választás elfogadására nézve? Igent mondva, féltőén rám nézve azt felelte, én nem mennék oda. Új presbitériumot kellett választani, az egyházközség háztartásának egyensúlyban hozására rendkívüli adó kivetéséről gondoskodni, iskolaépítésre kon- venti tőkekamat segélyt kieszközölni, s mindezt szinte egyéni felelősséggel a gyülekezet nagy többségének letargikus részvétlenségével vagy ellenszenvével szemben. És mielőtt az új élet jelei mutatkoztak volna, kitört a világháború! 1915. évben nyertünk iskolaépítésre 10000 korona konventi tőkekamat segélyt, de felhasználni nem lehetett, mint takarékpénztári betét értékét vesztette, a nagyobb harang ára is ott veszett el, a háború végén a toronysüveget is le kellett húzni, mert életveszélyesen megrongálódott. És mégis! Mindez a sötét múlt ma csak háttér és mély szakadék, amelyből, Istennek legyen hála, kilábaltunk. A háború elmúltával, közvetlen a kommunizmus bukása után új toronysüveget építettünk, majd 1922-ben hozzáfogtunk a háromtermes iskola építéséhez. Közbenjárásunkra gróf Esterházy Pál úr a kő, tégla, épületfa és mész anyagot ingyen bocsátotta rendelkezésünkre.209 A deszka- és munkadíjat kellett a gyülekezetnek viselnie, és a felmerült fuvarszolgáltatást, s mégis néhány izgatónak sikerült felbujtani a gyülekezet egy részét, s mikor az épület már tető alatt volt, tagadták meg a további szolgáltatást. Jelentettem Németh püspök úrnak, akinek lett segédlelkész, majd Kondón, végül Sajólászlófalván szolgált. 1935 körül halt meg. DREL I. 1. u. Adorjánháza. I. 2. Csögle. II. 3. TtREL I. 8. d. 10. Réde. I. 3. II. 2. Egyetemes Névtár. 1911. II. 142.1912. 118.1913-1915.81.1930-1932.120. TÓTH 1927.16,85. VÁRADY 2001.412. 207 Bíró János Étén 1906-1907 között másodtanító volt, majd 1907-től 1931-ig Rédén tanított. 1931. január 28-án hunyt el 46 éves korában. DREL II. 35. a. 1931.48. Egyházkerületi Névtár. 1907.91. 1908.186-187.1909.140-141.1910.142-143.1926. 49.1928. 54. Egyetemes Névtár. 1912.118.1913- 15.81.1930-32.85. DPL1907. 849.1931.21. SEBESTYÉN 1928.192. 208 Helyesen: Brauswetter. A Brauswetter család szegedi órásdinasztia volt. Brauswetter Jánost (1817-1903) külföldi tanulmányai után 1846-ban Münchenben fogadták mesterré. 1847-ben tért vissza Szegedre, és alapította meg óragyártó cégét, amit fia, Brauswetter Viktor (1849-1921) folytatott. A Brauswetter cég készítette a szegedi Városháza tornyának és a szegedi zsinagógának az óráját is. TÓTH 2000.404,481,532. 209 Réde település a cseszneki várral együtt 1636-ban királyi adományként került az Esterházy család grófi ágának birtokába. A család a XVIII. században kastélyt épített magának a faluban. ILA- KOVACSICS1964.338-340.-636-
