Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye Hazánk és egyházunk szempontjából nagyjelentőségű levelezést kezdtem az 1920. év elején dr. Kuthy Zoltán new yorki esperes-lelkész290 barátommal, az Amerikai Magyar Népszava291 segédszerkesztőjével. Neki köszönhetjük, hogy hazánk akkori szomorú sorsáról az első híradás az amerikai nyilvánosság előtt, az én „Jajkiáltás Magyarországról” című közleményem, az Amerikai Magyar Népszava 1920. januári számában megjelenhetett. E cikk nyomán még több köz­leményem jelent meg e lapban, s eredményeképpen több szeretetadományt kap­tunk a nagykanizsai református templom felépítésére és szeretetcsomagokat szűkölködő híveink számára. Sajnos, e drága barátunk a leányával együtt Nagy­kanizsán tett látogatása után egy hétre, Budapesten influenzában megbetegedett, és meghalt. Sok szép közös tervünket vitte magával korai sírjába. Nagykanizsa város monográfiájában (szerkesztette Barbarits Lajos) 1929- ben látott napvilágot a 246-249. oldalon „A református egyház története” című szűkre szabott munkálatom. Templomépítésünk ügyét előmozdítandó, két évvel később, 1931-ben magam adtam ki „A nagykanizsai református egyház története” című kis könyvemet (44 oldal), amely a nagykanizsai Gutenberg nyomdában jelent meg 1,50 pengős ár­ban, a református templomépítés javára. E füzetkét (az olcsóbb postai szállítás kedvéért lecsonkított alakban) a tehetősebb egyháztagoknak és református egy­házaknak 1500 példányban küldöztem szét szerte az országban, s ez a vállalkozás a szent célra - a rossz pénzviszonyok mellett is - mintegy 1000 pengő bevételt eredményezett. Végül Isten iránti végtelen hálával emlékezem meg arról, hogy jóságos hitve­semmel, megértő, hűséges segítőtársammal kötött házasságunkat a Mindenható öt egészséges, szép tehetségű, hitben gazdag gyermekkel áldotta meg, akik felnő­vén, Isten kegyelméből, ugyancsak öt, hazájuknak és egyházuknak díszére szol­gáló református családnak lettek alapítói - az alábbi sorrendben: 1. István. Született Nagykanizsán 1906. évi április hó 12-én. Házasságot kötött a kerekegyházi születésű Buday Margittal 1933. június 10-én a budapesti V. kerü­leti református paróchián. Jelenleg az Erdélyi Magyar Olasz Kőolaj finomító Rt. 290 Kuthy Zoltán 1875. szeptember 12-én született Nemesdéden (Somogy vm.), apja Kuthy István ottani tanító volt. Gimnáziumi tanulmányait Csurgón, a teológiát Debrecenben végezte. Berettyóúj­faluban káplán volt, majd nevelőséget vállalt báró Nyáry Jenő családjánál. 1896. decemberben érke­zett az Amerikai Egyesült Államokba. 1898-ig Mount Carmeli-i lelkész volt, amikor a New York-i Evangéliumi Reformált Egyház választotta lelkészének. New Yorkban két templom építését is irányí­totta. A Magyarországi Református Egyház amerikai munkájának vezetője volt, tevékenysége mind­végig arra irányult, hogy az amerikai magyar reformátusság szerves közösségben éljen a magyaror­szági református egyházzal. A keleti egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. 1921-ben magyaror­szági látogatása során megbetegedett, Budapesten, a János kórházban hunyt el 1921. augusztus 22- én. DPL1921.139. TAKARÓ-KOM JÁTHY-BÖSZÖRMÉNYI1929.95-98. TÓTH 1940.198-199. 291 Az Amerikai Magyar Népszavát, az Egyesült Államok egyik legelső magyar lapját Berkovitz (Berkó D.) Géza alapította New Yorkban 1898-ban. A II. világháború után Gombos Zoltán, 1984-től Borodi László volt a főszerkesztő. Mint „magyar nyelvű országos hetilap” közölte többek között Mol­nár Ferenc, Márai Sándor és Fejtő Ferenc írásait is. BORBÁNDI2006.18-19.-785-

Next

/
Oldalképek
Tartalom