Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

eredményét. Évek múlva kaptam azután valamennyi kongruát. Később ennek a megvonását is kilátásba helyezte a komáromi járási főnök, akkor, midőn 1933 őszén feleségem első házasságából származott fogadott fiaim közül a pápai gimnáziumba vittem kettőt Magyarországba. A cseh hatóságok minden gáncsosko- dásai ellenére két év múlva a harmadikat is utánuk vittem, és ott is tanult mind a három a cseh megszállás végéig. Négy gyermekünk házon kívüli taníttatása a cseh időben is óriási gondunkba és erőfeszítésünkbe került, és kerül most is. De az Úr nem hagyja el a benne bízókat, mert sok megpróbáltatásunk és verítékezésünk után Isten iránti végtelen hálával elmondhatom, hogy gyermekeinket taníttatni tudtuk, ugyanis fogadott fiaim közül az egyik a szegedi orvosi fakultás kitüntetéssel vizsgázó hallgatója, ikertestvére a katonai önkéntesi éveinek leszol- gálása után most lett a pápai Teológia Akadémia hallgatója az első éven. A harmadik jelenleg mint katona teljesíti hazája iránti kötelességét, kis leányunk pedig a pápai református polgári leányiskola első növendékeinek egyike.

És hiszem, hogy Isten ezután is velünk lesz gondviselő és megtartó kegyelmével!

Megjegyzés a lelkészi elődök anyakönyvi adatai után: Utóda a jelenlegi lelkész, Galambos János, ki 1927. december 10-e óta működöm Komárom- szentpéteren. 1928. augusztus 1-én nősültem, feleségül véve Hajdú Máriát, néhai Hajdú András volt lipótvári fegyintézeti lelkész és néhai Végh Johanna elvált leányát. Feleségem korán árván maradt: másfél éves korában elveszítette édesanyját, egy év múlva meghalt édesapja is, és akkor az árva Lipótvárról nagyanyjához, özvegy Végh Mihályné, született Kossá Johanna volt negyedi lelkész130 özvegyéhez került a Komárom vármegyei Szilas községbe, hol az özvegynek földbirtoka és háza volt. Ide került özvegy édesanyjához még özvegy Szabó Imréné, született Végh Ilona, volt somorjai lelkész131 özvegye is három gyermekével, kiknek egyike a mostani budapesti esperes és fasori lelkész, Szabó Imre. A négy árva gyermek itt együtt nevelkedett pár évig. Innen a két özvegy a gyermekekkel együtt Perbetére ment az oda megválasztott Végh Géza lelkész132 133 kívánságára, ki

130 Végh Mihály 1832. január 12-én született Apácaszakállason (Komárom vm.), apja Végh Gergely, anyja Pálfi Terézia volt. Tanulmányait Csicsón, Pozsonyban, majd Pápán folytatta. 1855-ben végzett a teológián. 1859-ig Kamocsán rektorként szolgált. Az 1859-ben Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték fel. Segédlelkészi szolgálatot végzett Nagymegyeren, majd Ekelen. 1861-1895 között megválasztott lelkészként szolgált Negyeden. 1863-ban feleségül vette Kossá Johannát, Kossá László és Halász Julianna leányát. 1895. április 5-én hunyt el 63 éves korában. DREKK 0. 394t. 133. TtREL 1.8. d. 7. Ekel. 29. d. 9. Nagymegyer. 2. Negyed. 118-120. DPL1895.261-263.

131 Szabó Imre 1855. január 20-án Tiszalúcon (Zemplén vm.) született, apja Szabó Mihály, anyja Pozbai Katalin volt. Tanulmányait Sárospatakon és Pápán folytatta Káplán volt Kamocsán, Perbetén, Nagymegyeren, Farkasdon, Balogon (Gömör vm.), majd 1883-tól Révkomáromban. Az

1884-ben Kaposváron tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1886-ban, 32 éves korában vette feleségül Végh Ilonát. 1884-1892 között Somorján szolgált. Elmebetegsége miatt nem tudta ellátni tovább lelkészi szolgálatát. 1894. február 5-én hunyt el 38 éves korában. DREKK 0.394t. 215. TtREL 1.8. d. 9. Negyed. 119. d. 11. Somorja. 1,11. DPL 1892.783.1894.95,107.

133 Végh Géza 1864. március 19-én született Negyeden (Nyitra vm.), apja Végh Mihály lelkész, anyja Rózsa Johanna volt. Az elemi iskoláit Negyeden, a középiskolát Pozsonyban, a teológiát 1882- től Pesten végezte. A 2. lelkészképesítő vizsgát Pápán tette le. Segédlelkész volt 1886-1892 között-284-