Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Szolgált a következő helyeken és minőségben: a budapesti fasori gyülekezetben, mint segédlelkész 1918. szeptember 20-tól 1919. április 8-ig. A Budapest- Kálvin téri gyülekezetben mint segédlelkész 1919. április 8-tól 1923. december

21-ig. Itt élte végig a forradalmat és bolsevizmust. Egyben szemtanúja volt az úgy nevezett általános keresztyén és történelmi kálvinista irány egyházi élet terén való harcának. Közben mint a Kálvin téren Petri Elek püspök úr103 káplánja, annak segítségével, ajánlásával, valamint Szabó Imre Család utcai lelkész közbenjárásával ingyen helyet kapott a baseli teológiai internátusbán: <az> 1920/21. tanévben a baseli egyetem hallgatója volt. Jó alkalma volt a svájci egyházi élet megfigyelésére. Közben Sebestyén Jenő budapesti teológus professzor104 közbenjárására megkapta Utrechtben a Stipendium Bernardinumot.105 Az 1921. év nyarát arra használta fel, <hogy> Németországban, Béthelben a Bodelschwing- féle106 szeretetintézményben töltötte el a nyarat, hol nagyon jól megismerte a német egyházi életet, főleg a német ébredési mozgalmakat. Az 1921/22. és az 1922/23. tanévet az utrechti egyetemen hallgatta. Itt személyes ismeretséget kötött a holland úgy nevezett szigorú református egyház több vezető személyiségével.

Külföldről hazaérkezve Hetényen lett helyettes lelkész 1923. december 21-től

1924. szeptember 15-ig. Komáromban helyettes lelkész 1924. szeptember 15-től

1925. október 1-ig.107 Mint ilyen több tanulmányt s cikket írt a szlovenszkói és

Petri Elek 1852-ben Marosvásárhelyen született. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, a teológiát Pesten. A marburgi és utrechti egyetem hallgatója is volt. 1879-tól a budapesti teológiai akadémia rendes tanára lett. 1911-től a dunamelléki egyházkerület főjegyzője, 1915-től püspöke volt. 1921-ben hunyt el. ZOVÁNYI1977. 159, 474. SZÖGI 2001. 433 (8717. sz.). BOZZAY- LADÁNYI2007. (2038. sz.).

104 Sebestyén Jenő 1884-ben született Csúzán (Baranya vm.). Középiskolai tanulmányait Gyön- kön, Zomborban és Kecskeméten, a teológiát Budapesten végezte. 1907-1910 között ösztöndíjasként Utrechtben is tanult, ott ismerkedett meg a Holland Szigorú Református Egyházzal. 1910-1918 között vallástanárként dolgozott Budapesten, közben a budapesti egyetemen filozófiai doktorátust szerzett, a teológián óraadóként tevékenykedett, valamint hadikórházban lévő sebesülteket gondozott. 1918-tól 1946-ig egyetemi tanár volt, 1928-1938 között a Teológiai Akadémia igazgatói tisztét is betöltötte. 1920-ban ő indította a Kálvinista Szemle című folyóiratot, 1936-ban megalapította a Kálvin János Társaságot. A Soli Deo Gloria Szövetség (SDG) megalapításában és működtetésében is elévülhetetlen szerepet játszott, tevékenysége végigkísérte a szövetség működését. 1950-ben hunyt el Budapesten. ZOVÁNYI 1977. 535-536. HAVAS-KULIFAY 1992. 467-471. BOZZAY-LADÁNYI 2007.176 (2104. sz.).

105 Stipendium Bernardinum (Bernard-alapítvány): a legnagyobb azon alapítványok közül, amelyek külföldi egyetemeken tanuló magyar protestáns diákok támogatására jöttek létre. Létrehozója a német származású Daniel Bemard, aki a holland gyarmatokon gazdagodott meg. Az alapítvány ösztöndíjait évente általában 4-5 magyarországi diák vehette igénybe 3 év időtartamra; a megélhetés támogatása mellett teljes tandíjmentességet is biztosított. ZOVÁNYI 1977.71.

106 Friedrich Bodelschwing lelkész 1831. március 6-án született Tecklenburgban, apja Ernst Bodelsehwing járási tanácsos, majd államminiszter, anyja Anne Diest volt. 1849-ben Dormundban érettségi vizsgát tett, jogi tanulmányokat folytatott Berlinben, majd teológiát hallgatott Baselben. 1858-tól 6 éven keresztül végzett belmissziói munkát Párizsban. Ezután egy kis vesztfáliai faluban, Dellwigben teljesített lelkészi szolgálatot. 1871-ben hívták meg Bielefeldbe intézeti lelkésznek, ahol 38 éven keresztül szolgált. 1910. április 2-án hunyt el. PAP 1912. 232-248.

107 Itt a szövegben: Sörös Béla.-274-