Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

születik, kik közül csak 4 marad életben. Öt gyermekét a gyermekbetegségek szedték áldozatul.

1939. október 1-től istvándi lakos, hol nyugalomba vonulásának idejét csendes elzárkózásban töltötte, egész 1943. április 18-án bekövetkezett haláláig. Istvándi, 1943. szeptember 4.

KADARKÚT Bállá Árpád lelkész

Született 1894. április 8. Szigetszentmiklós. Atyja: Bállá Árpád lelkészesperes155 (rendes lelkész volt Sárbogárd-Szigetszentmiklós-Dunapatajon, atyja: Bállá Lajos dunapataji rektor,156 ennek atyja: Bállá Mihály dunapataji lelkésztanító).157 Édesanyja: Tatár Emma, Tatár János szeghalmi lelkész158 leánya.

Középiskoláit végezte a kecskeméti református kollégiumban 1904-1912. Teológiai akadémiát végzett: Budapesten 3 évet, Pápán 1 évet, kápláni, lelkészi oklevelet is itt szerzett. Segédlelkész volt: Dunapatajon 1916. október-1919. január

30., Nagykőrös 1919. február 1-1920. május 1., Tahitótfalun 1920. V. 1-1921. augusztus 31. Segédlelkész, majd vallástanító lelkész Dunapatajon 1921. szeptember 1-1928. április 24. Rendes lelkész: Nagytótfalu 1928. IV. 24-1929. december 31. és Kadarkúton 1930. január 1-máig.

4 Kovács József 1893. március 14-én kötött házasságot Máté Ilonával, aki 1869. június 12-én születetett. DREL1.1. u. Darány. 15-15/2. DREKK 0.394t. 116.

156 Bállá Árpád 1851. december 9-én született Dunapatajon. Teológiai tanulmányait 1870-től Budapesten végezte. 1874-ben az első, 1875-ben a második lelkészképesítő vizsgát tette le. 1875-től 1879-ig Dunavecsén volt segédlelkész. Sepsiszentgyörgyön tanított, majd az 1879/80. tanévben Bocsor Lajos helyére Gyönkre választották meg tanárnak. 1880-tól ismét segédlelkészi szolgálatot végzett Pesten. 1883-ban szentelték fel. 1882-től sárbogárdi, 1884-től szigetszentmiklósi, 1897-től dunapataji lelkész volt. 1914-1920 között a solti református egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. 1927. február 2-án hunyt el. Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1874. máj. közgy. 18, 19, 21. 1875. máj. közgy. 13,14. 1876. jún. közgy. 27. 1876. okt. 19. 1878. jún. 31. 1879. ápr. közgy. 16.1880. máj. közgy. 29,95.1881. máj. közgy. 13, 64, 96.1882. jún. közgy. 23.1883. máj. közgy. 5.1902. okt. közgy. 4. TtREL I. 8. d. 2. Dunapataj. Egyetemes Névtár. 1911. II. 39.1912.51.1913- 15.38. BELICZAY1955.204. ZOVÁNYI1977.548.

156 Bállá Lajos 1814. november 10-én született Dunapatajon. Debrecenben tanult. Szigetszent- miklóson volt rektor, ahol 1841-ben feleségül vette Borsos Lídiát. Részt vett az 1848/48. évi szabadságharcban, bukása után halálra ítélték. Álruhában bujdosott. Megkegyelmezése után Dunapatajon lett rektor, ahol 1851-1879 között szolgált. 1879. december 25-én hunyt el. TtREL 1.8. d. 2. Dunapataj.

157 Bállá Mihály 1779. augusztus 9-én született Seregélyesen. Tanulmányait Debrecenben végezte. 1808-tól 1839-ig szolgált Dunapatajon. Felesége Bartha Ráchel volt. 1839. október 16-án hunyt el. TtREL I. 8. d. 2. Dunapataj.

158 Tatár János 1824-ben született Makón (Csanád vm.), apja Tatár János, anyja Baky Zsuzsanna volt. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Makón és Hódmezővásárhelyen végezte. 1842-ben tanított is Hódmezővásárhelyen. A teológiát a debreceni kollégiumban kezdte, tanulmányait 1848- ban fejezte be. 1848/49-ben hadügyminisztériumi fogalmazó, majd honvédlelkész, a szabadságharc leverése után Hódmezővásárhelyen gimnáziumi tanár és segédlelkész volt. 1853. augusztus 25-én választották meg Szeghalomra lelkésznek, ahol 1854. január 1-én foglalta el hivatalát. 44 évig szolgált a gyülekezetben. 1899. október 3-án hunyt el. SZEREMLEI 1913. 649. PAPP 1925. 32. PEIL 1899. 683-684.-718-