Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye becskereki Szalay József Keresztyén Evangélistája,101 annak megszűnése után a Bethánia Mustármagja102 házamtól és lelkemtől soha el nem maradt, mindenkori kedves olvasmányom lett és maradt. Harmadéves koromban, 1906. március 10-én Dudarra exmittáltattam, ahol két hónapig, principálisom103 haláláig segédlelkész, azután helyettes lelkész voltam 1907. február 16-ig. Másnap böjti úrvacsoraosztás, hétfőn keresztelés, kedden esketés, szerdán prédikációs temetés, csütörtökön március 15-ös ünnep várt rám. Öt nap alatt az újonc káplán - az úrvacsorái kenyér folvágását sem véve ki - mindenen átesett. Át bizony, még a presbitériumi gyűlésen is. Az első, úrva­csora-osztásos vasárnapom délutáni istentisztelete után volt a parókián, amely távol volt kissé a templomtól és a templom mellett levő iskolától. Beteg, de a ház­nál fennjáró principálisom, Barthalos Kálmán arról tárgyalt presbitereivel, hogy az én kis káplánszobámat nyújtsák meg vagy egy méterrel, hogy presbiteri gyűlés tartására is alkalmas legyen. Mibe került volna?! A presbitérium szóvivői ellen­keztek. „Van nekünk iskolánk, ahol a presbiteri gyűlést meg lehet tartani.” Erre a beteg pásztor: „De én nem vagyok köteles magukkal presbiteri gyűlésre az isko­lába járni.” Erre a szóvivő: „Ha nem gyün, ne gyűjjön!” E durvaságtól visszakí­vánkoztam az iskola padjaira. Istenem! Csak minél kevesebb presbiteri gyűlést! Mily áldás volna, ha anyagi ügyeket tárgyaló gyűlést lelkésznek nem kellene ve­zetnie. Virágvasárnap után kezdődött húsz és egynéhány konfirmandusom oktatása. Tóth Ferenc kis agendáját104 adták kezembe; ezen túl, ahogy édesapámtól láttam, evangéliumot olvastattam és magyaráztam. Volt az agendások között egy áttérő római katolikus legény is. Csodálkozva láttam, hogy mennyire szeretik az Evan­géliumot. Csütörtökön azt mondtam nekik, hogy holnap Nagypéntek, leckét ta­nulni nem kell, de a délutáni istentisztelet után én a bibliámmal bejövök az isko­lába, aki akar közületek - nem kötelező! -, szintén bejöhet. Ott volt mind! Szom­baton hasonlóképpen szóltam. Húsvét I. napján, délután megint ott volt mind. 101 Szalay József 1855-ben született Makón (Csanád vm.). Tanulmányait Makón, Hódmezővásár­helyen, Pozsonyban, majd újra Hódmezővásárhelyen folytatta, teológiát és bölcsészetet Budapesten végzett, majd Edinburghban is tanult két évet. 1880-tól lelkész lett Nagybecskereken. A Keresztyén Evangelista című folyóiratot szerkesztette. 1917. október 29-én hunyt el Nagybecskereken. SZINY- NYEI1891-1914. XIII. 330-331. ZOVÁNYI1977.567. 102 A Mustármag 1903-1944 között megjelenő havilap volt. Alcíme szerint indulásakor a magyar keresztyén nők számára írták. 1911-ben a Bethánia Egylet tulajdonába került, ezután evangéliumi, hitmélyítő folyóirat szerepét töltötte be. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1272. 103 Barthalos Kálmán 1856. július 10-én született Kéttornyúlakon, apja Barthalos Mihály lelkész volt. 1868-1879 között Pápán tanult. 1880-1881-ben Adorjánházán segédlelkész, 1881-ben Mihály- házán helyettes lelkész, 1884-ben, 1886-ban Tapolcaion segédlelkész volt. Az 1884-ben Kaposváron tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1888-1891 között Pápadereskén szolgált, majd 1892-től 1906-ig Dudaron lelkészkedett. Felesége Sebestyén Gizella volt. 1906-ban halt meg, 50 éves korában. DREL 1.1. u. Adorjánháza. I. 2. Dudar. 18. Mihályháza. 3,27. Pápadereske. 3, 7. Tapolca- fő. 4. DREKK 0.394t. 212. TÓTH 1927.28,61,75,95. 104 Tóth Ferenc dunántúli püspök két munkájáról lehet szó: Az úri szent vacsorához készítő kate- chismus. Győr, 1805. (Húsznál több kiadása volt.) Keresztyén kis kathecismus. Győr, 1819. ZOVÁNYI 1977.653.-597-

Next

/
Oldalképek
Tartalom