Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

becskereki Szalay József Keresztyén Evangélistája,101 annak megszűnése után a Bethánia Mustármagja102 házamtól és lelkemtől soha el nem maradt, mindenkori kedves olvasmányom lett és maradt.

Harmadéves koromban, 1906. március 10-én Dudarra exmittáltattam, ahol két hónapig, principálisom103 haláláig segédlelkész, azután helyettes lelkész voltam 1907. február 16-ig. Másnap böjti úrvacsoraosztás, hétfőn keresztelés, kedden esketés, szerdán prédikációs temetés, csütörtökön március 15-ös ünnep várt rám. Öt nap alatt az újonc káplán - az úrvacsorái kenyér folvágását sem véve ki - mindenen átesett. Át bizony, még a presbitériumi gyűlésen is. Az első, úrvacsora-osztásos vasárnapom délutáni istentisztelete után volt a parókián, amely távol volt kissé a templomtól és a templom mellett levő iskolától. Beteg, de a háznál fennjáró principálisom, Barthalos Kálmán arról tárgyalt presbitereivel, hogy az én kis káplánszobámat nyújtsák meg vagy egy méterrel, hogy presbiteri gyűlés tartására is alkalmas legyen. Mibe került volna?! A presbitérium szóvivői ellenkeztek. „Van nekünk iskolánk, ahol a presbiteri gyűlést meg lehet tartani.” Erre a beteg pásztor: „De én nem vagyok köteles magukkal presbiteri gyűlésre az iskolába járni.” Erre a szóvivő: „Ha nem gyün, ne gyűjjön!” E durvaságtól visszakívánkoztam az iskola padjaira. Istenem! Csak minél kevesebb presbiteri gyűlést! Mily áldás volna, ha anyagi ügyeket tárgyaló gyűlést lelkésznek nem kellene vezetnie.

Virágvasárnap után kezdődött húsz és egynéhány konfirmandusom oktatása. Tóth Ferenc kis agendáját104 adták kezembe; ezen túl, ahogy édesapámtól láttam, evangéliumot olvastattam és magyaráztam. Volt az agendások között egy áttérő római katolikus legény is. Csodálkozva láttam, hogy mennyire szeretik az Evangéliumot. Csütörtökön azt mondtam nekik, hogy holnap Nagypéntek, leckét tanulni nem kell, de a délutáni istentisztelet után én a bibliámmal bejövök az iskolába, aki akar közületek - nem kötelező! -, szintén bejöhet. Ott volt mind! Szombaton hasonlóképpen szóltam. Húsvét I. napján, délután megint ott volt mind.

101 Szalay József 1855-ben született Makón (Csanád vm.). Tanulmányait Makón, Hódmezővásárhelyen, Pozsonyban, majd újra Hódmezővásárhelyen folytatta, teológiát és bölcsészetet Budapesten végzett, majd Edinburghban is tanult két évet. 1880-tól lelkész lett Nagybecskereken. A Keresztyén Evangelista című folyóiratot szerkesztette. 1917. október 29-én hunyt el Nagybecskereken. SZINY- NYEI1891-1914. XIII. 330-331. ZOVÁNYI1977.567.

102 A Mustármag 1903-1944 között megjelenő havilap volt. Alcíme szerint indulásakor a magyar keresztyén nők számára írták. 1911-ben a Bethánia Egylet tulajdonába került, ezután evangéliumi, hitmélyítő folyóirat szerepét töltötte be. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1272.

103 Barthalos Kálmán 1856. július 10-én született Kéttornyúlakon, apja Barthalos Mihály lelkész volt. 1868-1879 között Pápán tanult. 1880-1881-ben Adorjánházán segédlelkész, 1881-ben Mihály- házán helyettes lelkész, 1884-ben, 1886-ban Tapolcaion segédlelkész volt. Az 1884-ben Kaposváron tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1888-1891 között Pápadereskén szolgált, majd 1892-től 1906-ig Dudaron lelkészkedett. Felesége Sebestyén Gizella volt. 1906-ban halt meg, 50 éves korában. DREL 1.1. u. Adorjánháza. I. 2. Dudar. 18. Mihályháza. 3,27. Pápadereske. 3, 7. Tapolca- fő. 4. DREKK 0.394t. 212. TÓTH 1927.28,61,75,95.

104 Tóth Ferenc dunántúli püspök két munkájáról lehet szó: Az úri szent vacsorához készítő kate- chismus. Győr, 1805. (Húsznál több kiadása volt.) Keresztyén kis kathecismus. Győr, 1819. ZOVÁNYI 1977.653.-597-