Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

tése után rövid időre, 1904. június 30-án férjem meghalt. Eltemettetett szülőfalujában, Rinyaújlakon (Somogy megye). Ugyanezen év októberében költöztem vissza leányommal szüléimhez, Darányba. Onnan leányom taníttatása céljából 1917-ben Pápára, majd onnan 1926-ban tanítónő leányomhoz, Kocsra költöz. 83

tem.

özvegy Bakocs Istvánná, Vecsey Irma Mária

KOMÁROM Sári Imre lelkész

Születtem Balatonarácson, Zala megyében 1888. október 26-án. Atyám néhai Sári Benő földműves, anyám néhai Mátyás Zsófia. Középiskolai tanulmányaimat a pozsonyi ágostai hitvallású evangélikus líceumban végeztem az 1907/1908. iskolai évben. Teológiát a pápai teológiai akadémián tanultam, ahol 1912-ben első lelkészképesítő, 1914-ben pedig második lelkészképesítő bizonyítványt szereztem, mindkettőt elégséges eredménnyel. Már harmadéves papnövendék koromban, 1911 tavaszán kibocsátottak lelkészi szolgálatra Szentantalfára. Onnan Balatonhenyére kerültem segédlelkésznek, s egy időben Monoszlón is elláttam a lelkészi munkát. Balatonhenyéről Kastélyosdombóra, a belső-somogyi egyházmegyébe kerültem, onnan pedig három hónapi szolgálat után Szentgálra 1914. január végén. Itt helyettes lelkészi minőségben működtem szeptember közepéig.

1914. szeptember 20-án iktatott be Farkas Endre kádártai lelkipásztor82 83 84 a gyulafirátóti egyházközség rendes lelkészi állásába. 1914. november 18-án kötöttem házasságot néhai Pálffy Dénes nagydobszai (Somogy vármegye) jegyző és neje, Raksányi Jolán leányával, Irénnel. Házassági esküvőnk a balatonhenyei református templomban volt. Az esketést vőtársam, Bujtár János hencsei lelki- pásztor85 végezte. Házasságunkból Gyulaíirátóton két fiúgyermek született: Gyula Zoltán 1916. június 3-án, László 1918. október 11-én. Gyulaíirátóton elődömtől86 rendesen vezetett és gondozott gyülekezetét bízott rám az Úr. A kicsiny

82 Bakocs István Rinyaújlakon született, apja Bakocs István, anyja Benke Katalin volt. 1902-ben Hetesen segédlelkészkedett, majd 1902-től 1904-ig szolgált Somogyviszlón. Felesége Vecsei Mária Júlia volt. 1904. június 30-án hunyt el 29 éves korában. DREL 1.1. u. Hetes. II. 1. Somogyviszló. I. II. 14. DPL1904.483. SZABÓ 1929.287. BECK 1935.14.

83 Bakocs Mária 1904. május 9-én született Somogyviszlón. 1917-től tanult a pápai Nőnevelő Intézet polgári iskolájában, majd a tanítóképzőben, ahol 1923-ban kitűnő képesítéssel nyert tanítónői oklevelet. 1925-től 1959-ig Kocson tanított, 1948-ig a református elemi iskolában, az államosítás után az állami általános iskolában. Férje, Bukovinszky Géza is Kocson volt tanító, az állami általános iskolában tanított 1952-1964 között. DREL 1.1. u. Somogyviszló. II. 14. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítői. 1917/18.70.1918/19. és 1919/1920,12,17.1920/21.12.1921/22.9,13.1922/23.5,6,8, 10. Egyházkerületi Névtár. 1926. 54. 1928. 59. Egyetemes Névtár. 1930-32. 90. 1935.103.1941. 127. KÓRÓSI 2003.136 (Bakos!), 208 (Bakos!), 215 (Bakos!).

84 Farkas Endre 1907-től szolgált Kádártán. TtREL 1.8. d. 8. Kádárta. 1.2. II. 2. III. 1-2.

85 Bujtár János 1909-től 1921-ig szolgált Hencsén. DREL 1.1. u. Hencse. 2.

86 Lampérth Lajosról van szó, aki 1910-től 1914-ig szolgált Gyulaíirátóton. TtREL I. 8. d. 7. Gyula- firátót. 1.2. II. 28.1943-ban rédei lelkipásztor volt, önéletrajzot is írt.-918-