Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye

Gyermekeink: Gizella, született 1937. május 17-én, Erzsébet, született 1940. október 20-án.

Köveskál, 1943. július 3-án.

Szőke Károly lelkipásztor

LITER

Patkó Károly lelkész

1907. december 15-től a litéri egyháznak lelkipásztora mind a mai napig: Patkó Károly, ki 1878. október 13-án született Nagypiriten, Veszprém megyében. A VIII gimnáziumot, valamint a teológia I., II. és IV. évfolyamát Pápán, míg a III-ik évet Debrecenben végezte.

1902. július 1-től 1904. szeptember 1-ig Monoszlón volt segédlelkész, mivel tanító nem volt, a tanítást is végezte. 1904. szeptember 1-én mint helyettes az akkor már teljesen beszámíthatatlan lelkész83 mellé Litérre helyeztetett át. Litérről 1906. március 12-én a Tolna megyei Pálfára ment mint helyettes lelkész, s itt működött

1907. december 15-ig, amikor is az időközben megüresedett litéri lelkészi állásra megválasztatván ezen állását elfoglalta, s azóta állandóan Litéren van.

10 éven keresztül volt iskolavizsgáló körlelkész, és 5 éven át egyházmegyei számvevő.

Az 1914-18. évi háború idején a bevonult tanítót másfél éven át helyettesítette. Úgyszintén a jelen háború alkalmával is 65 évvel vállán, xh éven át helyettesítette a tanítót.

1906-ban vette feleségül Kakas Gizellát, ki 1938-ban halt meg. Házasságukból egy élő gyermek van, Gizella, kinek férje: Dr. Háry József a Nemzeti Bank tisztviselője.

MAGYARBARNAG Szilassy Sándor lelkész

Születtem 1888. évi február 9-én Arács községben (ma Balatonarács), Zala vármegyében. Édesapám neve ugyancsak Szilassy Sándor, édesanyámé pedig Mátyás Juliánná volt. Földműveléssel foglalkoztak. Apai őseim régi nemesek voltak. A birtokomban levő nemesi oklevél bizonyítja, hogy 1641-ben már a nemesek sorába iktatták Szilassy Jánost. Édesapám többször említette, hogy az ősöktől rá maradt szájhagyomány szerint az elődök már Mátyás király idejében Arács községben laktak.

Buzgó reformátusok voltak elődeim, amit igazol az, hogy az 1786-dik esztendőben Arácson épült református templom és lelkészlak céljára ők adtak telket, s az építés lehetővé tételét is nagyban előmozdították. Adományokkal támogatták

83 1864-től 1907-ig Nyikos Kálmán volt a litéri lelkipásztor. Utolsó éveiben már szinte teljesen munkaképtelen volt, ezért segédlelkészek szolgáltak mellette. TtREL 1.8. d. 8. Litér. XI.-1009 -