Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye KÁDÁRTA Farkas Endre lelkész Születtem a Komárom megyei Ekecs községben 1878. szeptember 28-án, ahol édesapám, Farkas Ferenc református tanító volt 40 esztendeig.52 Édesanyám Százvári Zsófia volt. Az ekecsi református népiskola hat osztályának elvégzése után a gimnázium első három osztályát a komáromi Benedek-rendi, a negyedik osztályt a győri Benedek-rendi, a felső négy osztályt pedig a pápai kollégiumban végeztem. 1899-ben érettségiztem. A teológiát Pápán végeztem, ahol a negyedik évet püspöki exmittálással a Veszprém megyei Gyulafirátóton töltöttem mint helyettes lelkész. Első lelkészképesítő vizsgámat 1903-ban, a másodikat 1904- ben tettem le. Gyulafirátóton 1902. július 22-től 1903. augusztus 15-ig szolgál­tam. 1903. szeptember 15-től 1904. február 4-ig Kálózon voltam segédlelkész, a munkásságommal orgonaalapot hoztam létre, amelyből még ma is meglevő or­gona vétetett és állíttatott fel. 1904. február 5-től 1904. július 13-ig hitoktató segédlelkész és 1904. július 14-től ugyanaz év december 1-ig mint hitoktató he­lyettes lelkész működtem Székesfehérvárott. 1904. december 1-től 1905. novem­ber 8-ig helyettes lelkész voltam Falubattyánban, ahonnan egyszerre három gyülekezet hívott meg: a berhidai, pálfai és a gyulafirátóti. Az utóbbi meghívását elfogadva beiktatásom megtörtént 1905. november 19-én. Gyulafirátóton a lelki­pásztori állást 1906. december 31-ig töltöttem be, amely után a kádártai gyüleke­zet meghívását már előbb elfogadva 1907. január 1-én iktatta<ttatta>m be a kádártai lelkipásztori állásba. Itt 1910-ben munkásságommal renováltatott rom­jaiból a gyülekezet temploma, szereztetett három új harang, és festetett ki a templom (színes ablakok, színes mennyezetdíszek és batikolt falfestés). Új ha­rangokat 1925-ben állítottunk be. Az egyház 6 és fél kataszteri holdat kapott az OFB-től közreműködésem folytán, ebből a jövedelemből épült a református nép­iskola újjá 1934-ben, amely így a híveknek egy fillérjébe sem került. Házasságot 1905. november 14-én kötöttem Székesfehérvárott Koronafi An­nával, Koronafi Károly és Lady Mária leányával. Első gyermekem, Pál 1906. szep­tember 6-án Gyulafirátóton született, második gyermekem, Mária 1909. január 30-án Kádártán. Pál a lelkipásztori hivatásban jelenleg a debreceni Péterfia utcai egyházrész lelkipásztora,53 felesége Nádházy Éva, Nádházy Bertalan diósgyőr- vasgyári lelkipásztor leánya.54 Egy gyermekük van: Ádám. Leányom 1931. márci­52 Farkas Ferenc 1899-ben vonult nyugalomba az ekecsi tanítóságból 40 évi szolgálatot követően. 1911. szeptember 10-én Kádártán ünnepelte aranylakodalmát. DREL II. 259. a. 1899. 12. 1900. 61. Egyházkerületi Névtár. 1863.13.1865.13.1866.10.1869.10.1873. 8.1874.11.1875.13.1878.12.1879. 27.1880.36.1882.39.1884. 38.1885.43.1886.43.1887.43.1888.44.1889.45.1890. 55.1891.50.1892. 46.1893.48.1894.50.1895.50.1896.49.1897.43.1898.44.1899.50. DPL1911.339. 53 Farkas Pál püspöki másodlelkészként szolgált Debrecenben 1944-ig, amikor az ispotályi egy­házrész választotta meg lelkészének. Egyetemes Névtár. 1941.27. DPL 1944.100. 54 Nádházy Bertalan 1884. június 3-án született Kistoronyén (Zemplén vm.). 1902-ben Sátoralja­újhelyen, a katolikus gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Teológiai tanulmányait Sárospatakon kezdte, majd 1907-ben Debrecenben végezte. Az első lelkészképesítő vizsgát 1907-ben, a másodikat-998-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom