Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye BALATONSZŐLŐS Tálos Sándor helyettes lelkész 1916. szeptember 7-én születtem Felsőörsön (Zala vármegye) Tálos Sándor és Szalay Karolin szülőktől. Édesapám foglalkozása cipészmester, a múlt világhá­borúban kapott sérülése folytán 50%-os hadirokkant. 2 éves voltam, amikor 1918. október 30-én édesanyám - 10 éves nővéremmel együtt egy éjszaka - spanyolban20 meghalt. Édesapám újból megnősült, s ebből a házasságából még 2 fiúgyermeke született. Az első házasságából még élt egy nálam 9 évvel idősebb fiú. Az elemi iskolát Felsőörsön végeztem. 1927-ben kezdtem meg gimnáziumi tanulmányaimat a szarvasi evangélikus Vajda Péter Gimnáziumban,21 ahova az ottani evangélikus árvaházból22 jártam mint hadirokkant gyermeke. 1931-ben az ötödik gimnáziumba Pápára, a református kollégiumba kerültem. Itt érettségiz­tem 1935-ben. Ugyanebben az évben felvettek a pápai Református Teológiai Akadémia hallgatójának. 1936-ban meghalt a bátyám. A teológiát elvégezve Pá­pán 1940. február 22-én letettem az I. lelkészképesítő vizsgát. Ugyanez év márci­us 1-re már elhelyeztek Böhönyére (Somogy megye) segédlelkésznek. Itt működ­tem 1941. január 20-ig, amikor is a szomszéd községbe, Nemeskisfaludra rendel­tek helyettes lelkészül. Ott voltam június 30-ig. Július 1-vel behívtak katonai szolgálatra. Pécsett végeztem el a tartalékos tábori lelkészképző tanfolyamot, s a vizsga letétele után augusztus 28-án szereltem le. Szeptember 15-re nagytiszte­letű Szabó Bálint, a belső-somogyi egyházmegye esperese rendelt maga mellé segédlelkésznek Hedrehelyre. Itt november 15-ig szolgáltam, amikorra Ácsra rendeltek segédlelkészül. Ácson mindössze december 8-ig működtem, mert nagytiszteletű Jakab Áron tiszteletbeli esperes úr nyugalomba vonulása alkal­mával Nagypiritre (Veszprém megye) helyeztek. December 10-én foglaltam el állásomat, amely 1942. január 1-ig segédlelkészi, ettől kezdve a nyugalomba vo­nulás jogerőre emelkedése miatt helyettes lelkészi állás volt. Ettől az időtől kezdve állandóan mint helyettes lelkész működöm. Itt készültem el a II. lelkész­képesítő vizsgára, amelyet Pápán 1942 februárjában le is tettem. Nagypiriten a lelkészválasztás lefolyásáig, március 8-ig maradtam, ahonnét szintén lelkészvá­20 Értsd: spanyolnáthában. 21 Békés megye első evangélikus főgimnáziuma 1802-ben kezdte működését Mezőberényben. Az iskolát anyagi okok miatt 1834-ben átköltöztették Szarvasra. Az intézmény akkor indult virágzásnak, amikor 1843-ban Vajda Péter került az iskola élére, kollégája volt többek között Ballagi Mór és Greguss Ágost. Az intézményben az első érettségi vizsgát az 1861/62-es tanévben tették. 1906-ban új és korszerűbb épületbe költözött, ekkor tanulóinak száma már elérte az 500-at. 1948-ban államosí­tották, azóta négy évfolyamos reáljellegű gimnáziumként működik. NÁDOR 1934. 5-21. ÁRVÁI 1984. 15-25. 2" A szarvasi evangélikus egyházközség Luther Árvaházát 1921. június 19-én avatták fel a bányai egyházkerület püspöke, Raffay Sándor jelenlétében. Alapításának ötlete az I. világháború alatt szüle­tett. Felállítását a presbitérium 1916 nyarán határozta el, hogy a háborúban elhunytak árváinak otthont biztosítsanak. Felépítését az egyháztagok adományai tették lehetővé. 1926-1928 között új épületet emeltek az árvaház számára, amelyben ma a Fő téri Általános Iskola működik. NEUMANN 1922.237-238.-987-

Next

/
Oldalképek
Tartalom