Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

nőktől bebörtönzést kapott Temesváron, kiszabadulása után testileg megtörve többé fungálni nem tudott. Súlyos betegségével éveken át nyomta az ágyat, míg a Teremtő magához szólította az O hű szolgáját. Az újszentesi temetőben alussza örök álmát 1940. július másodikától, hűséges özvegye, aki még ma is ott él, másik leányával kérve az örök egy Istent arra, hogy törje szét a még ma is fennálló román rabság bilincseit, és hozza el a nagy magyar feltámadást, az özvegy papnékra és árvákra pedig a megértő magyar szívek szerető mosolyát.

SZOMÓD

Leó'ke Károly esperes, lelkész

Mesteri Leőke Károly születtem 1880. január hó 20-án Nemesszalókon (Veszprém megye) Leőke István és Bándics Eszter kisgazda szülőktől. A négy elemi osztályt a nemesszalóki elemi iskolába<n> végeztem. Az ötödik elemit Alsólövőn, egy teljesen német nyelvű elemi iskolában, ahol megtanultam németül. Hogy az elemi iskolában elsajátított német nyelvet el ne felejtsem, szüleim a német nyelvű felsőlövői gimnáziumba írattak be, ahol a IV alsó gimnáziumot elvégeztem. A gimnázium felső négy osztályát a Pápai Református Főgimnáziumban végeztem, ahol érettségit tettem 1899-ben. A teológiát a Pápai Református Teológiai Akadémián végeztem 1899/90-1902/03. tanévek alatt. Az első lelkészképesítő vizsgát 1903. szeptember 8-án, a másodikat 1904. szeptember 5- én, mind a kettőt jeles eredménnyel tettem le.

1903. október 1-től 1904. április 1-ig a tübingeni Egyetem hallgatója voltam.* 181 182

1904. április 9-én jöttem Szomódra helyettes lelkésznek, majd 1904. december 1- én meghívás útján a gyülekezet rendes lelkipásztorává választott. Lelkészszentelésem 1905-ben volt Pápán.

1904. december 20-án házasságot kötöttem Fehér Krisztinával, aki meghalt

1910. január 11-én. Ebből a házasságomból született gyermekeim: László Károly, aki 1905. december 8-án született, és 1905. december 14-én meghalt. Ilona és Margit (ikrek) születtek 1906. december 8-án. Margit 1907. november 1-én meghalt. Ilona leányom férje lófő18“ Miklósvári Gyenge Zoltán magyar királyi honvéd alezredes. Az ő gyermekük: Anna, gimnáziumi tanuló. Béla fiam 1908. június 5-én született. Jelenleg királyi járásbíró Tatán, kinek felesége: Bodolay Magda. Második feleségemmel, Hidy Margittal 1911. május 30-án kötöttem házasságot. Ebből a házasságomból született Margit Veronika 1912. március 15-én. Férjhez ment

224, 230.1899. okt. közgy. 155, 328.1900. okt. közgy. 164, 265, 337.1901. okt. közgy. 262. BELICZAY 1955.214.

1811903. november 4-én iratkozott be a tübingeni egyetemre. SZÖGI 2001.490 (9994. sz.).

182 A lófő (latinul primipilus) társadalmi csoport a székelyek között. A lófők a hierarchiában közvetlenül a főszékelyek (primőrök) után következtek, a magyar nemességhez hasonlóan mentesek voltak a hadiadó fizetése alól. A XVIII. században már kisnemeseknek tekinthetők, számarányuk a székelység körében 8-10%. A lófő kiváltságok gyakorlatilag 1848-ban megszűntek, a rangot 1947-ben törölték el. DIÓS 1993-. VII. 918.-953-