Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

papnövendék koromban 1892/93-ban Dunaalmásra, nagyságos Barcza Adolf bányabérlő és földbirtokos úr13J családjához küldtek ki nevelőnek és nagytiszteletű Kecskeméthy Jenő lelkész úr mellé papoló káplánnak, így a IV-ed évről magánúton vizsgáztam.

Mikor a három Barcza fiú - Ernő, Sándor és Miklós, kiket oktattam, Ernőt az V- ik gimnáziumi osztályra - dicséretesen átesett a vizsgákon, s maguk a felvilágosodott szülők is 5 gyermekükkel - előkészítés után - a Mózes vallásáról méltóságos és főtiszteletű Pap Gábor révkomáromi püspök úr előtt református keresztyén hitünkre áttértek, pár hónapi dunaalmási káplánkodás után Nagysápra rendeltettem segédlelkésznek. Harmadfél hónapig voltam itt, mert idősebb Czike Lajos tatai egyházmegyei esperes úr innen Naszályra helyezett helyettes lelkésznek és második tanítónak, az ottani váratlanul esett papválasztás hullámainak lecsendesítése, elsimítása miatt, és az iskola alsó, 1., 2., 3. osztályának tanítása végett. Itt a So- mogyból választott Fáncsik János lelkész úr eljövéséig 14 hónapot töltöttem kettős hivatású munkakörben, s mellette kápláni és papi vizsgákat is tettem.

Naszályról Császárra kerültem öt (5) hónapi munkaidőre, mert főtiszteletű Antal Gábor volt pápai teológiai tanár, most kerületi főjegyző, ácsi lelkész úr engem kívánt Ácsra negyedik tanítónak és segédlelkészének, hogy gyenge iskolájukat hozzam rendbe! Itt voltam addig, míg Antal Gábor úr püspökké választatván Révkomáromba költözött lelkészül, s az ácsi gyülekezet helyettességem ideje alatt Kelemen János kömlődi lelkészt pásztorául elválasztotta. Ácsról Nagysáp felé vezetett utam.

1896. december 6-án foglaltam el „meghívás után” a nagysápi rendes lelkészi állást, és Isten nagy kegyelme folytán 1940. év december 1-én 44 évi hű szolgálattal hagytam el azt, nyugalomba vonulván.

1897. év február 22-én pedig házasságra léptem Tatában Dútz Erzsébet kedves rokonleánnyal. Született Kocson 1870. október 23-án. Atyja Dútz Ferencz, anyja Szili Mária volt. Dózsa József tatai lelkész úr132 133 134 esketett bennünket, násznagytanúink Czike Lajos esperes úr és Barcza Adolf bányabérlő urak voltak.

Házasságunkból 3 gyermek született, úgymint:

132 Helyesen: Kiss János. Életrajza előrébb olvasható.

133 Barcza Adolf 1854. október 18-án születetett Abaújszántón (Abaúj-Torna vm.) jómódú zsidó családban. Iskoláit születése helyén magánúton végezte. Egy évet New Yorkban töltött. 1876-ban vette feleségül K. Kovács Jankát. 1883-ban került Dunaalmásra, 10 év múlva már az egyházközség főgondnokának választották. A tatai egyházmegye is tanácsbírói közé emelte. 1907. január 17-én hunyt el 53 éves korában. DPL1907.153-156.

134 Dózsa József 1849. január 1-én Oszőnyön született, apja Dózsa István földműves, anyja Virág Lídia volt. Elemi iskoláit Oszőnyön, középiskoláit Pápán és Pozsonyban, a teológiát Pápán végezte (3 évet), majd 3 évig rektor volt Neszmélyen, ezután a IV. teológiai évről magánvizsgát tett. Szolgálatának segédlelkészi állomásai: Tata, Felsőgellér, Kocs, Szőny. Nagyigmándon helyettes, majd Szőnyön és Kocson ismét segédlelkész volt. Az 1877-ben Révkomáromban tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1879-1927 között Tatán szolgált. 1927-ben nyugalomba vonult. 1928. május 10-én hunyt el 80 éves korában. DREKK O. 394t. 184-185. TREL Kgy. jkv. TV. 100,136,163,173,208,233, 295, 336,346. Az 1943-as országos összeírás során keletkezett helyi jelentés 1879-es kocsi segédlelkészségéről nem tud. TtREL 1.8. d. 8. Kocs. II. 3. d. 11. Tata. 1,14,18,27. DPL 1928.81. VÁRADY 2001.424.-937-