Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

pai állami tanítóképző intézetben 1935-ben tanítói oklevelet szereztem. 1936. december 1-től 1938. február 28-ig Győrött voltam segédlelkész. 1938. március 1- től 1938. augusztus 31-ig Étén voltam helyettes lelkész. 1938. szeptember 1-től

1939. június 30-ig Szomódon szolgáltam mint segédlelkész. 1939. július 1-től

1940. december 31-ig Esztergomban voltam hitoktató segédlelkész. 1941. január 5-től Nagysápon szolgálok, paróchus lelkipásztor. 1942. június 23-án házasságra léptem Szőnyi Juliannával. Az esketési szertartást feleségem nagybátyja, Szőnyi József naszályi lelkipásztor128 végezte Budapesten a Kálvin téri templomban.

László Zsigmond nyugalmazott lelkész Rövid életrajzom „Életem főbb vonásaiban” című kis munkám után

„Életem főbb vonásaiban” című kis művemből vázlatosan kiírva közölhetem, hogy én, alulírott nyugalmazott nagysápi református lelkész születtem Kocson, Komárom vármegyében 1868. év január 6-án.129 Szüleim László József földbirtokos és Tulok Erzsébet voltak, kik szintén Kocson születtek, éltek és haltak, s az otthoni temetőben nyugszanak.

A helybeli elemi népiskola I-VI. osztályát elvégezvén - egyévi akadályozó pauza után - főtiszteletű László József lelkész, pápai főiskolai gondnok és Kóczán Lajos rektor130 urak közbelépésével tanulmányaim folytatására a pápai református főiskolába kerültem, ott maturáltam, s a teológiai akadémiát is ott végeztem el kiváló eredménnyel.

Jó tanáraim - nagytiszteletű Németh István, Révész Kálmán131 később lett püspökök, Tóth Dániel, dr. Horváth József, Kis János132 urak - már IV-ed éves

128 Szőnyi József 1889-ben született Naszályon, apja Szőnyi Sándor iskolamester, anyja Pályi Etelka volt. Dunaszentgyörgyön segéd-, majd helyettes lelkészként, ezután Kölesden segéd-, majd ismét Dunaszentgyörgyön helyettes lelkészként működött. 1922-1931 között Medinán volt megválasztott lelkész, innen került 1931-ben Naszályra, ahol 1945-ig volt a gyülekezet lelkipásztora. 1945. március 30-án hunyt el Dunaszerdahelyen menekülés közben. TREL törzslap. TtREL I. 8. d. 9. Naszály. 1.2. II. 33. III. 1-4. VÁRADY 2001.405.

129 Az „Életem főbb vonásaiban” két részben jelent meg. Az első 1940-ben Pápán (leírva Nagysápon 1940. év január havában, nyugalomba menésem előtt). A második 1943-ban Esztergomban (leírva Nagysápon 1943. február havában, nyugalomba menésem után). Kiadta két darabban a pápai Főiskolai Nyomda. LÁSZLÓ Zsigmond: Életem főbb vonásaiban. I—II. Pápa, 1940-1943.

130 Kóczán Lajos Hódosról származott. Pápán az 1860/61-1862/63. tanévben végezte a gimnázium IV-VI. osztályát. 1864-től tanított Kocson, kezdetben segédtanítói, majd főtanítói minőségben. 46 évig szolgált a kocsi gyülekezetben. Felesége Bakos Franciska volt. 1911-ben vonult nyugalomba. 1918. július 4-én hunyt el Kocson 75 éves korában. Egyházkerületi Névtár. 1865.74.1866.33.1869.56. 1910. 154-155. Egyetemes Névtár. 1911. II. 85. Pápai Református Kollégium értesítői. 1860/61. IV. 1862/63.3. DPL1904.499.1918.127.

131 Révész Kálmán 1860. augusztus 18-án született Miskolcon. Középiskolai és teológiai tanulmányait is Debrecenben végezte. Gimnáziumi segédtanár, majd szénior volt, majd 1885-ben Berlinben tanult. Ezután 1892-ig Pápán működött teológiai tanárként, majd Kassára választották meg lelkésznek. 1892-től az abaúji egyházmegye esperese, 1918-tól a tiszáninneni egyházkerület püspöke lett, közben 1920-tól miskolci lelkész. 1931-ben hunyt el. ZOVÁNYI1977. 509. TUNGLI1997. 97-98. SZÖGI 2001.107 (921. sz.).-936-