Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Tatai Egyházmegye
Tatai egyházmegye majdnem egyszerre a még élő másik két kislányom. Torokgyík vitte el őket. Első férjem, Csorba László Nemesócsán született. Apja földbirtokos volt. 1889-ben férjhez megyek másodszor. Virágh Sándor tarjáni lelkész123 vesz nőül. Megelőzőleg Étén, Bokodon, 1885 augusztusától 1886 júliusáig Nagyig- mándon segédlelkész, közben Kisigmándon helyettes lelkész. Másfél évig éltem együtt második férjemmel. Házasságunkat gyermekáldással nem áldotta meg az Isten. Házasságunk második évében templomi szolgálat közben a szószéken megőrül az uram, s nemsokára özvegyen maradok. Két esztendeig maradok a tarjáni paróchián. Ezalatt Nagy Kálmán a káplán.124 Virágh Sándor Nagyigmán- don született. Apja itt volt jegyző, míg 1848-ban el nem kellett hagynia állását. Tatába költözött be, s Esterházy125 ügyésze lett, mivel jogvégzettsége is volt. 7 esztendei özvegység után, miközben a tarjáni özvegyi idő lejártával ismét Nagyigmándon, a nevelőszülők házában laktam, 1899. október 16-án harmadszor megyek férjhez. Kecskeméthy Jenő dunaalmási lelkész vesz nőül. Mint Csorba László főtanító felesége már komaságban voltunk Kecskeméthy Jenővel és feleségével, Schirhan Máriával. Második és harmadik kislányom keresztszülei ők voltak, s én is többször kereszteltettem nekik. Hetedik gyermekük születésekor hal meg Schirhan Mária. A férje nem is volt otthon. Mire hazatért, feleségét már ravatalon találta. Két élő gyermek mellé kerültem anyának a dunaalmási paróchiára. Géza VI-os volt a pápai kollégiumban. A másik Margit. 1906-ban meghal a harmadik férjem is, s egyedül maradok két mostoha gyermekemmel, akiket igazi anyai szeretettel nevelgetek a dunaalmási papiakkal szemben épült házunkban. Férjem halála után hét esztendőre térek vissza ismét szülőfalumba, Nagyigmándra, ahol máig is lakom. Kecskeméthy Jenő Iszkaszentgyörgyön született, Kecskeméthy Károly református lelkész126 és Micsky Janka fia. Micsky 123 Virágh Sándor Nagyigmándon (Komárom vm.) született, apja Virágh József jegyző, anyja Patonay Ágnes volt. Tanulmányait Tatán, Pozsonyban, majd Pápán folytatta. 1882-től Tatán, Bőny- ben, Kömlődön, Étén segéd-, Kisigmándon helyettes, végül Bokodon segédlelkészként szolgált. Az 1885-ben Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. Ezután Nagyigmándon segédlelkészkedett, majd 1889-től 1891-ig rendes lelkészként Tarjánban szolgált. Feleségül vette Karikó Júliát, Csorba László tanító özvegyét. Betegsége miatt Budapestre szállították, ott 1891. márciusban meghalt. DKEKK O. 394t. 222. TREL Kgy. jkv. IV. 478, 482, 498, 503, 516. V. 1, 33. TtREL I. 8. d. 9. Na- gyigmánd. II. 123. d. 11. Tarján. 1.2. II. 13. DPL1891.200-201. BARSI1943.14. VÁRADY 2001.420. 124 Nagy Kálmán 1860. március 12-én született Szemerén (Győr vm.). Tanult születése helyén, majd 1872-1884 között Pápán. Ácson végzett két évig rektori szolgálatot, majd Szomódon segéd-, Ácson helyettes lelkészként szolgált, ezután Nagyigmándon és Szendén segédlelkész volt. Az 1888- ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. Szentelése után Kocson segéd-, Tárkányban és Dadon helyettes lelkészi szolgálatot végzett. 1892-től 1907-ig Tarjánban szolgált. 1907. november 20-án hunyt el 47 éves korában. Felesége Tóth Krisztina volt. DREKK O. 394t. 243. TREL Kgy. jkv. V. 33, 60, 69, 130, 191, 226. Az 1943-as országos összeírás során keletkezett helyi jelentésben 1890-1892 között szerepeltetik kocsi segédlelkészként. TtREL I. 8. d. 8. Kocs. II. 3. d. 11. Tarján. I. 2. II. 15. Tárkány. 2. VÁRADY 2001.420. KUTI é. n. 125 A tatai uradalmat 1727-ben vette meg Esterházy József országbíró. 1848 után gróf Esterházy Miklós volt az uradalom birtokosa. BOROVSZKY1907.126-127. 126 Kecskeméti Károly 1820. február 28-án született Csőszön (Fejér vm.). Tanulmányait Kisková- csiban, Balatonfőkajáron és Pápán folytatta, ahol az V. gimnáziumi osztály tanítója lett. Ezután Henyén, Köveskálon, majd Öcsön káplánkodott. 1847-1863 között Iszkaszentgyörgyön, 1863-tól 1890-ig-934-
