Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

időben segédlelkészhiány volt a dunántúli egyházkerületben. Segédlelkészi éveinek nagyobb részét Dunántúl egyik legnagyobb gyülekezetében, Győrben töltötte Győry Elemér mellett. Itt volt alkalma gyakorolni magát a lelkipásztori munka minden ágában. Bibliaköröket vezetett, tevékenykedett kulturális munkában. Megszervezte az Ifjúsági Egyesületet és a győri egyházközség cserkészcsapatának parancsnoka volt.

Győrből Mosonmagyaróvárra került, ahova az újonnan megszervezett egyházközség meghívta első lelkipásztorának 1936. december hó 1-én. Itt teljesített szolgálatot a mai napig. Nehéz feladat várakozott reá, de teljes eredménnyel elvégezte ezeket a feladatokat. <A> 30 községben szétszórtan élő református magyarokat összetartotta, és erős gyülekezetei szervezett belőlük. A gyülekezetnek nem volt semmiféle egyházi épülete sem. Erős hittel kezdte el az építőmunkát. A gyülekezet tagjainak lelki megerősítése után 1938-ban megépítette a lelkészlakást, ugyanakkor megkezdte a templom építését is, melyet 1940-ben szentelt fel Győry Elemér. A templom magyaros stílusban készült. Az ország legszebb templomai közé tartozik. 1941. évben pedig megépítette a kultúrtermet. Az építkezések céljára egyedül 80000 pengő adományt szerzett. Hegyeshalomban és Rónafőn fiókegyházközséget szervezett.

Sokat dolgozott nemzeti irányú munkában is. Előadásokat tartott, ünnepélyeket rendezett Mosonmagyaróváron és szórványokban is, amelyeknek az volt a célja, hogy a magyarságot összetartsa, hitben és nemzeti érzésben megerősítse.

Nemzeti irányú munkájának eredménye 500 református magyar lélek áttelepítése Moson megyébe. A telepes családokat nagy buzgósággal gondozta, minden ügyükben támogatta. A telepes községekben iskolákat szervezett.

Egyházi és nemzeti élet terén kifejtett buzgó, eredményes munkájáért Kormányzó Úr 1942. évben a Magyar érdemrend lovagkeresztjével92 93 tüntette ki.

Mosonmagyaróvár város képviselő testületének tagja, a tatai egyházmegye lelkészegyesületének jegyzője. Választmányi tagja: MEP-nek, Kaszinónak, Nemzeti Ligának92 és több helyi egyesületnek.

Sokirányú gyakorlati elfoglaltsága mellett irodalmi munkásságot is fejtett ki. Cikkei, elbeszélései, versei jelentek meg a következő lapokban: Lelkészegyesület, Református Élet, Református Híradó, Református Jövő, Keresztyén Család, Az Élet Útja, Dunántúli Protestáns Lap, Magyar Út,94 Nemzeti Figyelő,95 Moson92 A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Horthy Miklós kormányzó 1935-ben alapította a korábbi Magyar érdemkereszt IV. osztálya helyett. KENYERES 2004.108,111.

93 Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Wolff Károly országgyűlési képviselő kezdeményezésére 1919. december 28-án alakult meg Pest vármegye székházában. Wolff, aki a főudvarnagyi bíróság elnöke és a Budai Katolikus Kör tagja volt, az 1919-es kommunizmus bukása után fontosnak tartotta Budapest keresztény társadalmának megszervezését. Ezt a célt szolgálta a Nemzeti Liga, illetve a fővárosi Keresztény Községi Párt megalapítása is. SZENTMIKLÓSSY1930.28,1138-1139.

94 A Magyar Út a Soli Deo Gloria Szövetség havi folyóirata, világnézeti és társadalompolitikai hetilap volt. 1934 és 1944 között kezdetben kéthetente, majd hetente jelent meg. Felelős szerkesztőként Pap Béla jegyezte. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1270.-924-