Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye KISIGMÁND Kiss Gyula lelkész Születtem Hetényben, Komárom vármegyében 1902. november 3-án Kiss Gyula és Molnár Erzsébet szülőktől. Szüleim mindketten református vallásúak voltak. Édesapám Hetényben községi jegyző volt. Elemi iskolába Hetényen jár­tam. A középiskolát és teológiai akadémiát a dunántúli református egyházkerület pápai gimnáziumában, illetve a teológiai akadémián végeztem el. Az első lelkészképesítő vizsgát Pápán 1926. december 27-én, a második lel­készképesítő vizsgát ugyancsak Pápán 1928. december 17-én tettem le. Mint segéd-, illetve helyettes lelkész szolgálatot végeztem a következő helye­ken: A pápai református egyházmegyében: Csetényben 1925. október 17-1926. július 4-ig mint segédlelkész, Tapolcaion 1926. július 5-1926. november 30-ig mint helyettes lelkész, Csetényben 1926. december 1-1927. szeptember 4-ig mint segédlelkész, Mihályházán 1927. szeptember 5-1927. november 30-ig mint helyettes lel­kész, Csetényben 1927. december 1-1928. március 28-ig mint segédlelkész, Mezőőrsön 1928. március 29-május 7-ig mint segédlelkész, azután 1928. no­vember 30-ig mint helyettes lelkész, Csetényben 1928. december 1-1929. július 9-ig mint segédlelkész. A veszprémi egyházmegyében: Papkeszin: 1929. július 10-1930. január 30-ig mint helyettes lelkész. A tatai református egyházmegyében: Környe-Bánhidán a szervezés alatt levő missziói egyházban 1930. február 1- 1931. december 17-ig mint szervező missziói segédlelkész. A kisigmándi református gyülekezetbe 1931. november 30-án választattam meg, és 1931. december 18-án iktatott be ezen állásomba Lőke Károly esperes úr. Ezen időtől kezdve teljesítek szolgálatot a kisigmándi református gyülekezetben. Nőtlen vagyok. Magánvagyonom nincs, csupán lelkipásztori javadalmamból élek. A gyüleke­zetemmel és annak egyes tagjaival a legnagyobb megértésben vagyok. Még a legkisebb nézeteltérés sem fordult elő eddigi szolgálatomban. Nagyobb építkezés idejövetelem alkalmával történt. Az elődöm80 idejében megkezdett új lelkészlakás idejövetelem után fejeződött be. A templomon végez­tünk kisebb renovációt 1933-ban és a folyó évben 600 pengő költséggel. 80 Szűcs Dezső 1895-ben születetett Tápon, apja Szűcs Dezső lelkipásztor, anyja Dobray Ilona, Dobray István lelkész leánya volt. Magyarszentkirályon, Csetényben, Papkeszin segédlelkészi, Pes­terzsébeten hitoktatói szolgálatot látott el. Komáromban segédlelkész, majd püspöki titkár volt. 1927-től Kisigmándon, 1931-től Berhidán, 1941-től Salgótarjánban szolgált rendes lelkészként. DREL 1.1. u. Salgótarján. I. 2. III. 1-6. IV. 1. TREL törzslap. TtREL I. d. 6. Berhida. Ill, VIII. d. 8. Kisigmánd. I. 3. II. 21. VÁRADY 2001. 390. Az 1943-as országos összeírás során keletkezett helyi jelentésben-916-

Next

/
Oldalképek
Tartalom