Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

Feleségül vette 1922. augusztus 22-én Szili Máriát, Szili György ácsi kántortanító70 leányát. Gyermekei: Ilona, született 1924. V. 5., Piroska, született 1925. X. 30., és Sándor, született 1931. IV. 3.

Az atlétikában Toldi néven jelentékeny szerepet játszott.71

Sáhó Andor segédlelkész

1918. december 18-án született Csákberény községben (Fejér vármegye). Atyja Sáhó István előbb csákberényi, majd bőnyrétalapi református lelkész, anyja Csajághi Szőke Jolán. Középiskoláit Kiskunhalason végezte a Szilády Áron Református Gimnáziumban72 öccsével együtt. 1937 tavaszán szerezte meg kitüntetéssel az érettségi bizonyítványt, ugyanez év őszén Pápára iratkozott be a teológiai akadémiára. A közbeeső nyarat német szó tanulása végett Ausztriában töltötte. 1941. július 1-én mint abszolvált teológus Balatonszepezdre kerül nyári segédlelkésznek a nyaralók lelkigondozása érdekében. 1941. október közepén szerzi meg az I. lelkészképesítő bizonyítványt, ugyanakkor a püspök úr Szokolyá- ra rendeli beszolgáló lelkész mellé segédlelkésznek. 1942. március hó 1-től kezdve Győrött működik mint segédlelkész.

1942. VI. 1-től VIII. 1-ig Szombathelyen katonáskodik, ahol tábori lelkészi és katonai kiképzést nyer.

70 Szili György 1881-1884 között Mocsán, 1884-től 1887-ig Császáron, majd 1887-től 1926-ig Ácson tanított, azután nyugalomba vonult. DREL II. 70. a. 1927.11. Egyházkerületi Névtár. 1882. 73. 1884. 70.1885. 79.1886. 77.1887. 77.1888. 75.1889. 77.1890. 91.1891. 86.1892. 80.1893. 87.1894. 91. 1895. 91.1896. 87.1897. 78.1898. 81.1899. 90.1900. 81.1901.102.1902.102.1903. 70.1904. 70.1905. 69. 1906. 70.1907. 89.1908.192-193.1909.146-147.1910.146,148-149. 1926. 50. Egyetemes Névtár. 1911. II. 1.1912.119,120.1913-15.82,83.

71 Toldi Sándor atléta (diszkoszvető) volt, részt vett az 1924-ben Párizsban rendezett olimpiai játékokon, vitte a magyar csapat zászlaját. 9. helyezést ért el.

/~ A fenntartó egyháztanács a kormány és az egyházkerület jóváhagyásával 1926-ban úgy döntött, hogy a továbbiakban az 1664-től létező kiskunhalasi református gimnázium (Schola Reformata Halasiensis) neve Szilády Áron Reálgimnázium lesz. A névadó Szilády Áron 1837. november 3-án született Kiskunhalason. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Nagykőrösön, a teológiát Debrecenben végezte. Egy évet Konstantinápolyban és Kisázsiában töltött a török nyelv elsajátítása érdekében. Ezután az 1858/59. tanévben a göttingeni egyetem hallgatója volt. 1859-től a pesti teológián tanult. Kápláni szolgálatot Gödöllőn, Omoravicán és Nagykőrösön végzett. 1862-től helyettes, majd 1863-tól rendes lelkész volt Kiskunhalason. 1865-től 1878-ig a körzet országgyűlési képviselőjének is megválasztották. A dunamelléki egyházkerületben a főjegyzői tisztséget is betöltötte. Tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak és a Magyar Történelmi Társulatnak. 1876-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A budapesti és kolozsvári egyetem 1896-ban bölcsészeti díszdoktorrá választotta. Részt vett a bibliafordítás átdolgozásában, 1893-tól 1913-ig az Irodalomtörténeti Közleményeket szerkesztette. 1922. március 19-én hunyt el. ZOVÁNYI 1977. 602, 603. SZÖGI 2001.240 (4000. sz. Szidály Aron!). GSZELMANN 2004.155.-911-