Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Tatai Egyházmegye
Tatai egyházmegye rechti (Hollandia) egyetemnek voltam 3 évig hallgatója,50 ahol év végén a szokásos vizsgálatokat holland nyelven sikerrel tettem le. Tanulmányaim. Tudományos tanulmányaim főként az egyház és a szociális kérdés volt, amelyről bőséges anyagot gyűjtöttem. Dr. Thury Etele, volt kedves tanárom felszólítására De Ruyter Mihály életrajzából lefordítottam a gályarabok szabadulására vonatkozó részt, amit készülő történelmi munkájában fel is használt. Alaposan foglalkoztam Dr. H. Vischer51 egyetemi tanár úr szemináriumában Kálvin Institutiójával, amit holland nyelvre fordítottunk, és közben alaposan megtárgyaltuk és vitattuk az egyes részeket. Tanulmányaim kiegészítése s az angol nyelv elsajátíthatása végett egy hónapot Londonban töltöttem, míg egy nyári szünidőt, két hónapot pedig a német nyelv és a német ifjúsági keresztyén munka megismerhetése végett Kölnben töltöttem. Külföldi tanulmányaimról hazaérkezve, 1914. szeptember 1-től a budapesti református keresztyén ifjúsági egyesület titkára voltam 2 évig. Ez az egyesület tartotta fenn a háború alatt a legnagyobb katonaotthont,52 amelynek vezetője voltam. Az egyesület lapját, a Híradót53 szerkesztettem, valamint az egyesület évkönyveit is. Budapesten létem alatt az egyetemen a jogi fakultás hallgatója voltam, és a jog- és államtudományokból 2 alapvizsgát tettem sikerrel. Ezen tanulmányaim befejezésében betegségem megakadályozott, mert amiatt Tatára kellett mennem. Budapesten az utolsó évemet már mint hitoktató segédlelkész töltöttem, mert a háborús viszonyok miatt az egyesület a titkári állást nem volt képes fenntartani. Tatán 1917. november 17-től 1921. november 27-ig mint hitoktató segédlelkész szolgáltam. A háború és a forradalmak alatt az összes templomi funkciókat végeztem, és ezen felül hetenként 16 órát tanítottam a tóvárosi állami elemi, a tóvárosi polgári és a tatai piarista gimnáziumban. 1921. november 27-én foglaltam el a gyermelyi egyház lelkészi állását. 50 Háromszor iratkozott be az egyetemre: 1911. november 6., 1912. november. 20., 1913. november 11. BOZZAY-LADÁNYI2007.176 (2108. sz.) 51 Visscher, Hugo (1864-1947): holland teológus. 1887-től Leidenben tanult, 1894-ben doktorált. Lelkészkedett St. Johannesgában, Zegveldben, Delftben, Ouderkekben. 1904-től az utrechti egyetem vallástörténet professzora lett. POTOR 2000. 64-66. 25 éves lelkészi és tanári jubileumán köszönti: DPL1916.71. 02 A Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) az I. világháború idején, 1914. december 19-én megnyitotta az első katonaotthont Budapesten, melyet szerte az országban 17 követett. Ezek egyrészt abban segítettek, hogy a harctérről hazatért, itthon tartózkodó, vagy harctérre induló katonák szabad idejüket hasznosan töltsék el, emellett felkarolták családtagjaikat is. KISS 1941. 213-214. BUCSÄY 1983. 230. DOBOS 1987.277. 53 A Híradó című havilap tulajdonosa a Budapesti Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület volt. 1915-1927 között jelent meg. Felelős szerkesztőként Barát József jegyezte. VOIT 2000. 218-219. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1255.-906-