Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Bevezető

Bevezető

EDDIG MEGJELENT HAZAI LELKÉSZI ÖNÉLETRAJZI KIADVÁNYOK

A fentebb említett országos gyűjtőakció eredményeként született önéletrajzokból már megjelent egy válogatáskötet Szabadi István szerkesztésében, amely 73 partiumi és kárpátaljai lelkész önéletírását tartalmazza.3

Egy lelkészi önéletrajzokat tartalmazó hasonló kiadványt Ugrai János szerkesztett és rendezett sajtó alá.4 A Tiszáninneni Református Egyházkerületben 1807-ben Őri Fülep Gábor püspök rendelte el, hogy minden lelkész készítsen önéletrajzi nyilatkozatot.5 A lelkipásztorok a rendeletet végrehajtották, az elkészült munkákat a Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára őrzi. Az anyag nem teljes, két egyházmegye (Felső-Zemplén, Alsó-Borsod) anyaga nem került elő, de a további öt egyházmegyében készült önéletrajzok napvilágot láttak az említett kötetben,6 mely 173 önéletrajzot tartalmaz.7

Az 1940-es években a református egyházban a fent említett országos gyűjtőakción kívül egy másik kezdeményezés is indult, amely szintén önéletrajzok írását szorgalmazta. Az 1939 őszén alakult Coetus Theologorum - Református Teológusok Munkaközössége8 sorozatot indított Theologia önéletrajzokban címmel, és önéletírás elkészítésére kérték fel Ravasz Lászlót, Révész Imrét és Makkai Sándort. Ennek a sorozatnak első és egyetlen köteteként jelent meg 1944

seben. Ezt a 2. kötetet követi majd a jelenleg, 2012-ben szolgáló lelkészek önéletírásait tartalmazó kiadvány, mely a sorozat 3. kötete lesz.

3 A kötet 2008-ban jelent meg Debrecenben Itt viharzott át felettünk... Református lelkészönéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből címmel.

4 A kötet Debrecenben jelent meg 2004-ben „Kis világnak világos kis tüköré”. Északkelet-magyarországi református lelkészek önéletrajzi nyilatkozatai 1807-1808-ból címmel.

51808-ban Tóth Ferenc kezdeményezésére a Dunántúli Református Egyházkerületben utasították a lelkészeket egyházközségük történetének megírására. Ennek sajnos nem lett olyan látványos eredménye, mint az 1943-as akcióé. Mindenesetre érdekes, hogy ugyanabban az időben két egyházkerületben indult olyan kezdeményezés, amelyek eredményeképpen páratlan egyháztörténeti forrás- csoport keletkezett. További kutatásokat igényel, hogy a kezdeményezések, illetve a kezdeményezők között volt-e bármilyen kapcsolat, vagy csak egyszerű időbeli egybeesésről van szó.

6 Talán van még remény rá, hogy a közeljövőben a hiányzó két egyházmegye anyaga is előkerül. 2003-ban Ugrai János még az abaúji egyházmegyében keletkezett önéletrajzokról is úgy írt, hogy azok nem kerültek elő, de a 2004-ben megjelent kötetben már 19 abaúji egyházmegyei lelkész önéletírása szerepel. UGRAI 2003. 211. UGRAI 2004.42-59.

7 Ugrai János oktatástörténeti szempontból elemezte e páratlan forrástípust, és kutatásainak eredményeit közzé is tette 2002-ben és 2003-ban megjelent tanulmányaiban. UGRAI 2002. 73-85. UGRAI 2003. 211-218.

8 A Coetus Theologorum 1939 őszén alakult Debrecenben. A munkaközösség vezető személyisége Vasady Béla, Török István és Tóth Endre professzor volt. Vidéki csoportjai 1941-ben alakultak meg Kolozsváron, Budapesten és Pápán. Az utóbbi helyen 1941. február 25-én tartotta első ülését. A Coetus Theologorum felolvasó- és vitaesteket szervezett, emellett kiadóként is működött. Kiadásában három kötet is megjelent. Vasady Béla: Károlyi emlékkönyv. A Vizsolyt biblia megjelenésének háromszázötvenedik évfordulójára. „Tegnap és ma és mindörökké...” Révész Imre összegyűjtött tanulmányai az egyház múltjából és jelenéből Imre Lajos: Ekkleziasztika. Az egyház élete és szolgálata. DPL1941. 5,46,97-98,146.1942.88,45.1944.125.-8-