Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

bér 7-1921. december 31-ig helyettes lelkész. Majd a komáromújvárosi gondnok keresett fel személyesen, és kért, hogy miután Németh István püspök úr Balatonkenesére távozott, vállaljam el a komáromújvárosi gyülekezet megszervezését, mert a rendezetlen körülmények folytán a nehéz munkára nincs alkalmas emberük.

Komáromújvárosban 1922. január 1-től 1923. február 15-ig voltam testet- lelket próbára tevő nehézségek között szolgálva. Télen hideg szobában, hónapokon keresztül reggeli nélkül, a legszükségesebbekre sem elegendő, nehezen összegyűjtött, csekély díjazásért. Megszerveztem a presbitériumot, látogattam az ismeretlen, más tájakról odaköltözött reformátusokat. Polgári iskolákban hittant tanítottam majdnem csak díjazás nélkül. Országos gyűjtést indítottam a templomépítésre. Házat vásároltunk, úgyszólván semmiből. Küldöttségbe mentünk, és a minisztériumoktól a templom és iskola számára telket és segítséget kértünk. Nagy lelkesedésemnek sokszor szárnyát szegte, hogy senki sem törődött igazán az ügyekkel. A heterogén elemekből álló, semmi közösséget nem érző gyülekezet tagjai hideg közömbösséggel viseltettek a dolgok és sorsom iránt. Sokat vártak, de semmit se akartak áldozni, leszámítva a nagyon csekély kivételt. Világias, önző emberek akartak vezetni az egyházban. Emberfeletti volt a munka, melyet végeznem kellett.

1923. február 16-1924. március 31-ig Neszmélyen voltam helyettes lelkészként szolgálva a beteg lelkész"9 helyett, a gyülekezet meleg szeretetétől övezve.

1924. április 1-től Dadon segédlelkész voltam 1924. december 16-ig. 1924. december 17-től egészen 1925. március 7-ig újra Neszmélyen voltam helyettes lelkészként, mialatt Dadon a lelkészválasztási eljárás folyt.

1925. február 12-én a gyülekezeti közgyűlés egyhangú meghívás útján dadi lelkipásztorrá választott.

Beiktatásom Dadon 1925. március 8-án történt. Leőke Károly szomódi esperes29 30 volt a beiktató. Beköszöntő beszédemet Ap.Csel.20:24. alapján tartottam.

29 Bálint Károlyról van szó, aki 1855-ben Nemesócsán született. Középiskolai tanulmányainak egy részét (a VI-VIII. osztályt) és a teológia IV. évfolyamát Pápán végezte. Teológiai tanulmányait 1875-ben a budapesti teológián kezdte. A teológia elvégzése után Farkasdon lett segédlelkész, majd a dunamelléki egyházkerületben szolgált. Segéd-, illetve helyettes lelkész volt Aporkán, Katádfán, Nagyharsányban, Kiscsányoszrón, Omoravicán, Kopácson, majd 1892-től Törteién. Onnan 1901-ben a tószegi gyülekezet választotta lelkészének, ahol 1914-ig szolgált. Akkor csere útján Neszmélyre került: Csáki István lelkipásztor lett a tószegi lelkész, aki korábban 1911-1914 között szolgált Neszmélyen. Bálint Károly haláláig szolgált Neszmélyen. 1926. június 16-án hunyt el 71 éves korában. Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1881. máj. közgy. 14. 1883. máj. közgy. 18.1885. jún. közgy. 95.1886. máj. közgy. 118.1888. máj. közgy. 142.1887. jún. közgy. 77. 1890. okt. közgy. 86.1891. okt. közgy. 174.1892. okt. közgy. 179.1893. okt. közgy. 188, 209.1894. okt. közgy. 119, 313. TREL Kgy. jkv. VI. 562. TtREL I. 8. d. 9. Neszmély. I. 2. II. 13. Pápai Református Kollégium értesítői. 1872/73. 18. 1873/74. 26. 1874/75. 29, 42.1878/79.17, 53. DPL 1926.111. PEIL 1880. 1078. Egyetemes Névtár. 1911. II. 177. 1912. 30. 1913-1915. 37. BELICZAY 1955. 204. VÁRADY 2001. 407 (Neszmélyen hibásan 1920-ig!).

30 Leőke Károly 1880-ban született Nemesszalókon. Középiskolai (V-VIII. osztály) és teológiai tanulmányait Pápán végezte. Az 1903/04. tanévben Tübingenben tanult. 1904-1952 között Szomó- don segéd-, helyettes, majd rendes lelkész volt. 1923-tól 1952-ig a tatai egyházmegye esperesi tisztét-889-